A Bizottság elfogadta az európai fenntarthatósági jelentési standardokat

Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelve (Corporate Sustaianble Reporting Directive – CSRD) előírja az egyes vállalatok számára, hogy a fenntarthatósági jelentések teljesítéséhez szabványokat kell alkalmazniuk.

2023. július 31-én az Európai Bizottság elfogadta az európai fenntarthatósági jelentési szabványokat (ESRS), amely újabb lépést jelent az EU fenntartható gazdaságra történő átállás folyamatában.

Az ESRS szabványok lefedik a környezeti, társadalmi és kormányzási kérdések teljes körét, beleértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleséget és az emberi jogokat. Információkat nyújtanak a befektetőknek, hogy megértsék azon vállalatok fenntarthatósági hatását és kockázatait, amelyekbe befektetnek vagy befektetni terveznek.

A korábbi EFRAG által elkészített szabványtervezetekhez képest a Bizottság számos módosítást hajtott végre, mely megkönnyíti a cégek fenntarthatósági jelentésének készítését az első pár évben. Ezek a módosítások biztosítják, hogy a szabványok arányosak legyenek, anélkül, hogy aláássák a szakpolitikai célok elérését.

A módosítások három fő kategóriába sorolhatók:

bizonyos jelentéstételi követelmények fokozatosan kerülnek bevezetésre;
nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalatok számára annak eldöntésében, hogy milyen információ releváns („lényeges”)
egyes követelmények alkalmazása önkéntessé vált.

Pszichoszociális kockázatok felmérése

Munkahelyi stressz, Covid, Home office és ezek együtt

Napjainkban számos cikk jelenik meg a Covid járvány negatív mentális hatásairól, a korlátozásokkal érkező home office jelenség miatt a munkatársakkal való kapcsolattartás nehézségeiről és a szociális kapcsolatok meglazulásáról.

Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol jelenleg inkább a munkahelyre való visszatérés jelenti a komolyabb stresszt okozó problémát, hiszen sokan elszoktak az állandó jelenlétből fakadó alkalmazkodástól, és a számos kolléga vagy felettes közös munkájának összefogása során a szemtől-szemben való együttműködéstől, a konfliktusok kezelésétől.

Ezért komoly feladat az ún. burn-out szindróma megjelenésének felismerése, amely a munkatársak érzelmi-mentális kimerülése, kifáradása során a dolgozók elvándorlását okozhatják a vállalattól.

Ezek felmérése és tudatosítása lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vezetői időben értesülve a kockázat felmerüléséről, azelőtt hozzanak releváns döntéseket, hogy a baj bekövetkezne, és így lehetővé válik a munkatársak hosszú távú megtartása, ezzel pedig a vállalkozás stabil, követhető fennmaradása, fejlődése.

A vonatkozó intézkedések meghozatalát a munkavédelmi törvény kötelezővé is teszi, hiszen előírja a munkáltatók részére a munkavállalókat érő kockázatok felmérését, amelynek része a munkahelyen előforduló pszichoszociális kockázatok felmérése is.

Amennyiben felmerül, hogy az Ön munkatársai körében is problémát jelenthet az újbóli közös munka, vagy korábbi konfliktusok kiújulásától tartanak, kérjük, hogy jelentkezzenek az alábbi linken, hogy a felmérés segíthesse Önt a vezetői döntéshozatalban, és egyben teljesíteni tudja a törvényben előírt jogszabályi kötelezettségeit is.

https://www.workstressmeter.hu/

A Koppenhágai Kérdőív, és a feldolgozására illetve kiértékelésére általunk felépített rendszerünk megfelelő hatékonysággal és pontossággal képes megmutatni, hogy az adott szervezeten belül milyen stressz hatások érik a munkavállalókat.

Kérdés, árajánlatkérés esetén kérjük, írjon nekünk e-mailt az info@dandeliongroup.hu címre.

További munkavédelmi kérdésekben is állunk szíves rendelkezésére, köszönjük, hogy felkereste honlapunkat.

Szekálás a munkahelyen – miért kell foglalkoznunk vele?

A napokban Franciaországban elfogadták azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai szekálás (iskolai környezetben bullying), és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható érte. Ennek kapcsán a mai munkahelyi közösségek hangulatáról, a munkatársak viszonyáról is beszélni szükséges, mert ha ez a negatív viselkedés gyerekkorban elkezdődik, és nincs megfelelő visszatartó erő, akkor felnőttkorban is folytatódhat, megkeserítve ezzel a szekáló, zaklató egyén környezetének életét.

Főleg a nagyobb létszámú munkahelyeken nehéz ennek a helyzetnek (munkahelyen történő zaklatást mobbingnak nevezi a szakirodalom) a felismerése és feloldása, mert a szekálást elviselő félnek nemcsak a kiközösítő, beszólogató, vagy őt semmibe vevő munkatárs jelenléte jelent szorongást, vagy kelt félelmet, hanem a felettesek felé való jelentés esetleg visszaüthet, ami az ő helyzetét teszi még tarthatatlanabbá.

A szekálás egyértelműen az egyik legerősebb pszichoszociális kockázati tényező. Szekálás alatt azt értjük, ha valakit rendszeresen kényelmetlen vagy megalázó helyzetbe kényszerítenek, és az illető úgy érzi, nehéz vagy lehetetlen ettől megvédenie magát.

Különösen nehéz helyzetben van a szekálást elszenvedő munkavállaló, ha az őt megalázó személy a felettese, munkahelyi vezetője.

A szekálás, erőszakkal való fenyegetés, sőt a szexuális zaklatás anonim munkahelyi felmérése és a felső vezetők részére az adatok elemzése lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vezetői időben értesülve a probléma felmerüléséről, releváns döntéseket hozzanak. Ezzel megelőzhetővé válik egy esetleges komolyabb, feljelentéssel járó esemény, elérhető a munkatársak hosszú távú megtartása, jólléte a munkahelyen, ezzel pedig a vállalkozás stabil, követhető fennmaradása, fejlődése.

A Koppenhágai Kérdőív megfelelő hatékonysággal és pontossággal képes megmutatni, hogy az adott szervezeten belül milyen stressz hatások érik a munkavállalókat.

Az anonim felmérés elvégezhető online, vagy papíralapon, amelynek számítógépes kiértékelése, és a hét főbb területre kiterjedő elemzése magában foglalja a munkahelyi közösségek jóllétének minden részletét.

A pszichoszociális kockázatok feltárása az alábbi területeket öleli fel:

Munkahelyi követelmények
Munka-magánélet egyensúly
Szervezet és munkakör
Együttműködés és vezetés
Bizalmi légkör
Erőszak és zaklatás
Egészségi állapot és jóllét

A kockázatértékelést és a vonatkozó intézkedések meghozatalát a munkavédelmi törvény kötelezővé is teszi, hiszen előírja a munkáltatók részére a munkavállalókat érő kockázatok felmérését, amelynek része a munkahelyen előforduló pszichoszociális kockázatok felmérése is.

További információk: https://www.workstressmeter.hu/

Kérdés, árajánlatkérés esetén kérjük, írjon nekünk e-mailt az info@dandeliongroup.hu címre.

Megkezdődött a hulladéktermelők regisztrációja a koncesszori rendszerben

Megkezdődött a hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek és intézmények regisztrációja a koncessziós rendszerben 2023. március 1-től. A regisztrációt a MOHU Zrt. (Koncessziós Társaság) partneroldalán lehet megtenni (link).

A regisztrációra a szervezeteknek 2023. március 1. és 2023. ápirlis 30. között van lehetősége. A regisztráció minden olyan hulladéktermelő szervezetet érint, akinél a koncesszió hatálya alá tartalmazó hulladék képződik (pl.: csomagolóanyag, elem és akkumulátor, használt sütőolaj, irodai papír, biológiailag lebomló hulladék stb.).

A Hulladék törvény alapján a jelenleg meglévő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések 2023. június 30. napján megszűnnek.

Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 (III.14.) korm. rendelet

A 37. sz. Magyar Közlönyben 2023. március 14-én megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 (III.14.) Kormányrendelet.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer célja, hogy a gyártó az adott termék teljes életciklusa során keletkező hulladékkezelési költségért vállalja a pénzügyi felelősséget. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer július 1-vel indul.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe tartozó termékkörök:

csomagolások
egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek
elektromos és elektronikus berendezések
elemek és akkumulátorok
gépjárművek
gumiabroncs
irodai papír
reklámhordozópapír
sütőolaj és -zsír
egyes textiltermékek
egyes fából készült bútorok

A gyártó kollektív úton való teljesítés esetén a koncesszori alvállalkozói szerződés megkötését 2023. április 15. napjáig kezdeményezi a koncessziós társaság által működtetett elektronikus felületen. Egyéni teljesítés esetén a gyártó és a koncessziós társaság a szerződést 2023. május 20. napjáig megköti.

A gyártó a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét 2023. május 31. napjáig terjeszti elő az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál. A nyilvántartásba vétel egyik feltétele a fentebb említett szerződés megléte.

A gyártó a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat negyedévente fizeti meg a koncessziós társaság részére. A díj mértéke kollektív teljesítés esetén a gyártó által forgalomba hozott körforgásostermék-mennyisége és az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel szorzata (a termékkörönkénti egységnyi díjtétel még nem ismert).

A gyártó negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

A gyártó köteles nyilvántartást vezetni a jogszabály szerinti adattartalommal.

Változás a negyedéves hulladékbevallásban 2022. január 1-től

A 2021. december 13-án megjelenő 227. számú Magyar Közlönyben fontos változás jelent meg a veszélyes hulladék-gyűjtő, -kereskedő, -kezelők valamint a nem veszélyes hulladék hasznosítói és ártalmatlanítói engedéllyel rendelkezők számára.

A módosítás értelmében 2022. január 1-től nem csupán a veszélyes hulladék gyűjtők, kereskedők és kezelők kötelesek az éves hulladékbevallás mellett negyedéves adatszolgáltatásra, hanem a nem veszélyes hulladék hasznosítók és ártalmatlanítók is bekerülnek ezen körbe, ugyanazon adattartalommal (EHIR:KEZ-NÉ adatlap), a meglévő éves adatszolgáltatási kötelezettség mellett.

A negyedéves hulladékbevallás határideje a kötelezettekre: negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30. napig (az első érintett adatszolgáltatási negyedév 2022. Q1., tehát 2022.04.30-ig; 2022.07.30-ig, 2022.10.30-ig, majd 2023.01.30-ig….).

Az adatszolgáltatások megtétele előtt első körben be kell jelentenie minden veszélyes hulladék-gyűjtői, -kereskedői, -kezelői, valamint a nem veszélyes hulladék hasznosítói és -ártalmatlanítói hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek az adatszolgáltatási kötelezettségében a Mód. rendelet hatálybalépésével bekövetkezett változást 2022. február 20-ig, tehát a negyedéves kötelezettség keletkezésének keletkezését.

Az éves hulladékbevallások mellett cégünk vállalja a negyedéves hulladékos adatszolgáltatások elkészítését is. Árajánlatkérését az info@dandeliongroup.hu címre várjuk.

Az új okirkapu használatának legfontosabb változásai – azaz környezetvédelmi adatszolgáltatás 2020.01.01-től

Ahogy 2019. év végén megjelent cikkünkben megírtuk 2020. január 1-től megváltozik a környezetvédelmi adatszolgáltatások rendszere. A korábban használt ÁNYK alapú adatszolgáltatást felváltja az új webalapú, online OKIRkapu felület.

Az OKIRkapu használata átláthatóbb és gyorsabb ügyintézési folyamatot ígér a felhasználók számára.

Az OKIRkapu használatával kapcsolatos legfontosabb változások:

Bármilyen böngészőből, bármilyen eszközről elérhető
A meghatalmazások megmaradtak, belépést követően minden cég adatai elérhetőek
Új meghatalmazás igénylésének folyamata egyszerűbb
A korábbi adatszolgáltatások megtekinthetőek és másolhatóak
Az ellenőrzési folyamat hatékonyabb, az adatok feltöltése után megtörténik
Az egyes adatszolgáltatások felépítése, fogalmi megnevezések megváltoztak

Az OKIRkapu változásairól és használatáról a Dandelion Kft. 2020. február 11-én szakmai konferenciát szervez az érdeklődők számára.

Változik a környezetvédelmi adatszolgáltatások rendje 2020. január 1-től

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) továbbfejlesztésre kerül, melynek célja a természetvédelemmel, a környezetvédelemmel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos közigazgatási eljárások még nagyobb biztonsággal történő elektronikus ügyintézésének kialakítása.

Az OKIR továbbfejlesztésének eredményeként, az adatszolgáltatások lehetőségei 2020. január 1-től megváltoznak. Az elektronikusan benyújtható ÁNYK alapú bevallások kiváltásra kerülnek egy új online űrlapkezelő és adatszolgáltató rendszerrel. Az online felületen keresztül az adatszolgáltatók közvetlenül tölthetik fel a rájuk vonatkozó adatokat, férhetnek hozzá adatszolgáltatásaikhoz, vagy kezdeményezhetik azok módosítását.

Az új elektronikus űrlapra történő átállás előreláthatólag az alábbi ütemezéssel történik:

2019. december 15-től az OKIR rendszer nem fogad be a továbbiakban ÁNYK űrlapon történő adatszolgáltatást. Az átmeneti időszakban a KÜJ és KTJ számok igénylése zavartalanul működik 2019. december 27-ig.
2020. január 1-től az új online szolgáltatással teljesíthetők az adatszolgáltatások.

Az OKIR kapu adatszolgáltató rendszer az interneten a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken érhető majd el.

Kormányzati támogatás az online szabványkönyvtár előfizetéséhez

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. december 30-ig minden új Online Szabványkönyvtár előfizetést 51.000 Ft-tal támogat, azaz felhasználóhelyenként ennyivel kevesebbet kell fizetni az eredeti előfizetési díjnál. A támogatást 2019. december 30-ig, illetve/vagy a rendelkezésre álló támogatási összeg határáig lehet igénybe venni az előfizetési szándékok bejelentésének sorrendjében, illetve időrendjében.

A támogatás igénybevételének feltétele:

az Online Szabványkönyvtárra való új előfizetési szándék bejelentése az MSZT honlapján megadott módon;

az MSZT által, a bejelentést követően kiküldött díjbekérő szerinti összeg átutalása úgy, hogy az legkésőbb 2019. december 30-ig megjelenjen az MSZT bankszámláján.

További részletek innen tölthetők le: https://prod.mszt.hu/Portals/0/Dokumentumok/2019/12/Felh%C3%ADv%C3%A1s_v%C3%A9gleges.pdf

ISO 14090:2019 – adaptation to climate change (alkalmazkodás a klímaváltozáshoz)

2019. nyarán megjelent az ISO 14090:2019 szabvány, mely a XXI. század egyik legnagyobb kihívásában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban nyújt segítséget a szervezetek számára.

Az ISO 14090:2019 szabvány alkalmazásával a szervezetek képessé válnak a klímaváltozás okozta globális és lokális szintű kockázatok felmérésére, a hatékony stratégia kidolgozására és folyamatos fejlődésre.

Az ISO 14090:2019 szabvány bevezetésével a szervezet közép- és hosszútávú működési kockázatai csökkenthetőek, a fenntarthatóság iránti magas szintű elkötelezettség támogathatja a szervezet pozitív megítélését és támogathatja a környezeti teljesítmény növelését, melyek végső soron piaci előnyt jelenthetnek a szervezet számára a versenytársakkal szemben.

Az ISO 14090:2019 szabvány felépítése követi az ISO 14001:2015-nek megfelelő struktúrát és PDCA szerinti működési elvet. Az ISO 14001:2015 szabványhoz hasonlóan fontos elemei a szervezet környezetének megértése, az érdekelt felek követelményeinek megismerése, valamint a kockázatok és lehetőségek felmérése és értékelése. Az ISO 14090:2019 szabvány ezáltal könnyen integrálható a már meglévő irányítási rendszerekbe (p.: ISO 14001, ISO 50001).

A szabvány alkalmazása kifejezetten ajánlott azon gazdasági szereplőknek (pl.: mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok), akiknek a gazdasági és működési teljesítményét a klímatényezők jelentősen befolyásol(hat)ják. A szabvány alkalmazása ajánlott továbbá azon gazdasági, non-profit és közszférában tevékenykedő szervezetek számára is, akik a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket tovább akarják erősíteni, fejleszteni és az elsők között szeretnék bevezetni és tanúsíttatni az ISO 14090:2019 szabványt.

A DANDELION Kft. az ISO 14090:2019 szabvány szerinti irányítási rendszer teljes körű bevezetésében is a Partnerei rendelkezésére áll, további információkért kérjük lépjen kapcsolatba velünk.