Hitel, kölcsön, lízing és az ESG adatok

Az ESG törvény nyári módosításával (Módosult az ESG törvény – elfogadták a módositásra vonatkozó javaslatcsomagot) összhangban a Magyar Nemzeti Bank elvárásai is módosultak a hitelnyújtás, pénzkölcsönnyújtás vagy pénzügyi lízing előkészítése során gyűjtendő ESG információk tekintetében.

A 9/2024. (IX.24.) számú MNB ajánlást július 1-től felváltotta a 7/2025. (VI.23.) számú MNB ajánlás. Ez tartalmazza azon elvárásokat, amelyek alapján a pénzügyi szervezetek a kérelem elbírálásához különféle fenntarthatósági adatokat kérnek be a hitelfelvevőktől. Ezen információk nyújtanak segítséget abban hogy megítéljék, milyen hatást gyakorol az adott vállalkozás a környezetre, az érintett társadalmi csoportokra, valamint milyen vállalatirányítási elveket alkalmaz, és ezáltal milyen, – adott esetben a gazdasági helyzetét is befolyásoló – fenntarthatósági kockázatot hordoz.

A friss ajánlás a korábbi változathoz képest az érintett hitel-, kölcsön-, és lízing- kérelmezőkben tér el jelentősen: immár nem minden vállalkozás számára történő kihelyezés esetén kell a pénzügyi szervezetnek a megadott kérdéseket feltennie, hanem kizárólag az olyan magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság (ideértve a külföldi vállalkozás fióktelepét) kérelmező esetén, amely

nem szabályozott pénzügyi szolgáltató
számviteli törvény alapján egyedi vagy összevont fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, illetve az ESG törvény alapján egyedi vagy összevont ESG beszámoló készítésére kötelezett és
rendelkezik legalább egy már – saját maga vagy az anyavállalat által – közzétett fenntarthatósági jelentéssel, illetve – saját maga vagy anyavállalat által készített – ESG beszámolóval.

A fent ismertetett szűkítés mellett a kérdéssor alkalmazásának ütemterve nem változott, az évek előrehaladtával egyre alacsonyabb összegű hitelkihelyezéseket fed le 500 millió forinttól indulva.

A kérdéssorban szereplő kérdésekről elmondható, hogy összességében nagy az átfedés az SZTFH által kialakított ESG kérdőívvel, de szerepel benne néhány eltérés is. A korábbi változathoz képest hozzáadott kérdések száma minimális, inkább a kérdésszám csökkenése tapasztalható, emellett pedig kikerültek a KKV-kra vonatkozó blokkok.

Az ajánlás azon újdonságának következtében, miszerint a megkívánt ESG adatok külső adatszolgáltatótól is beszerezhetőek, a Bankszövetség bizonyos csatlakozott tagbankok számára egy Közös Digitális ESG Platform létrehozását tervezi, amelybe feltölthetőek lesznek a kérdéssorra adott válaszok, illetve az ESG beszámolók, ezzel könnyítve az adminisztrációs terhet mind a vállalatok, mind a pénzügyi szervezetek oldalán.

IFRS S1 és S2 – A fenntarthatósági jelentéstétel új korszaka a globális pénzügyi piacokon

A fenntarthatóság pénzügyi szabályozása új szintre lépett: az IFRS Foundation által létrehozott Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) 2023 júniusában közzétette az első két globális szintű fenntarthatósági közzétételi szabványt, amelyek mérföldkövet jelentenek a vállalatok számára a pénzügyileg releváns ESG-információk jelentésében.

A szabályozás célja, hogy a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezők ne különálló narratívákban, hanem a vállalatok pénzügyi teljesítményével integráltan jelenjenek meg – biztosítva ezzel a tőkepiacok számára az átlátható és összehasonlítható döntéshozatali alapokat.

Az új szabványok neve és funkciója:

Az IFRS S1 és S2 standardok alkalmazása 2024. január 1-jétől lehetséges, így az első jelentések a 2024-es évre vonatkozóan, 2025-ben várhatók. Ezekkel a szabványokkal a fenntarthatóság közzététele immár nem csupán önkéntes felelősségvállalás, hanem a globális pénzügyi beszámolás szerves részévé válik.

Az IFRS S1 szabvány általános keretrendszert nyújt a pénzügyileg lényeges fenntarthatósági információk közzétételéhez. A cél az, hogy a befektetők és más tőkepiaci szereplők olyan átlátható, strukturált és megbízható fenntarthatósági adatokat kapjanak, amelyek ténylegesen befolyásolhatják a vállalat értékét, pénzáramlását, jövedelmezőségét vagy kockázati profilját. A szabvány hangsúlyozza, hogy a fenntarthatósági információkat nem elkülönítve, hanem a pénzügyi jelentésekkel integrált módon kell bemutatni. A jelentéstétel a vállalat teljes értékláncára kiterjed – vagyis nemcsak a közvetlen tevékenységekre, hanem a beszállítókra, partnerekre és akár a termékek vagy szolgáltatások végső felhasználására is. Az IFRS S1 a TCFD (Task Force on Climate-Related Financial Disclosures) négy pillérét veszi alapul: kormányzás, stratégia, kockázatkezelés, valamint mérőszámok és célkitűzések. Ez a struktúra biztosítja, hogy a közzétett információk következetesek, értelmezhetők és összevethetők legyenek az egyes iparágak és régiók között.

Az IFRS S2 szabvány kifejezetten a klímaváltozással kapcsolatos jelentéstételre fókuszál. A klímakockázatok – legyenek azok fizikaiak, például szélsőséges időjárási események, vagy átmenetiek, mint a szabályozási környezet változása – komoly hatással lehetnek a vállalatok működésére, értékteremtésére és finanszírozási lehetőségeire. Az S2 célja, hogy a cégek átfogó és számszerűsíthető módon számoljanak be arról, hogyan érinti őket a klímaváltozás, és milyen intézkedéseket tesznek a kockázatok mérséklésére. A jelentéstétel kiterjed a vállalat üvegházhatásúgáz-kibocsátására (Scope 1, 2 és bizonyos esetekben Scope 3), a klímacélokra, valamint arra, hogy a szervezet mennyire képes ellenállni különböző éghajlati forgatókönyvek – például a globális átlaghőmérséklet 1,5 vagy 2 Celsius-fokos emelkedése – esetén.

Az IFRS S2 módosításai: adminisztratív tehercsökkentés és nemzetközi sztenderdekhez való közelítés

2025 tavaszán az IFRS fenntarthatósági szabványok fejlesztéséért felelős ISSB több módosítást is javasolt az IFRS S2 szabvány kapcsán. Ezek célja egyértelműen az volt, hogy csökkentsék a jelentéstétel adminisztratív terheit, különösen a pénzügyi szolgáltatók és közepes méretű vállalatok számára, miközben megőrzik a beszámolási követelmények döntéshozatalhoz való relevanciáját. A módosítási tervezetet 2025. április 28-án tették közzé, és azt egy két hónapos társadalmi egyeztetési időszak követte, amely során a piaci szereplők visszajelzést adhattak a javaslatokról. A véglegesített szabvány várhatóan 2025 negyedik negyedévében jelenik meg.

Az IFRS S2 szabvány módosításai különösen figyelemre méltóak, mivel hatással lehetnek az EU-ban jelenleg átalakuló ESRS szabványokra is. Az EU célja, hogy a fenntarthatósági jelentéstételt jobban összehangolja a nemzetközi sztenderdekkel – ebben a GRI mellett az IFRS is kiemelt szerepet kap.

Az IFRS S2 friss javaslatai főként az üvegházhatású gázok (ÜHG) számítási módszereit egyszerűsítik az alábbi pontokon:

Az IFRS fenntarthatósági szabványok következő fejlesztési irányai: biodiverzitás és humántőke

Az IFRS S1 és S2 szabványok bevezetését követően az ISSB munkatervében további, kiegészítő fenntarthatósági szabványok és irányelvek kidolgozása szerepel. Ezek célja a jelentéstételi rendszer mélyítése, valamint a közzétételek összehasonlíthatóságának és pénzügyi relevanciájának erősítése.

A következő időszakban két fő fejlesztési irány emelkedik ki:

Az IFRS fenntarthatósági szabványok bevezetése nem csupán jogi kötelezettséget, hanem stratégiai lehetőséget is jelent a vállalatok számára. A pénzügyi és nem-pénzügyi adatok integrált kezelése elősegíti a kockázatok pontosabb értékelését, a befektetői bizalom megerősítését, valamint a hosszú távú értékteremtés átláthatóbb bemutatását. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek a szabványok alkalmazására, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen képesek lesznek strukturált, megbízható és pénzügyileg releváns fenntarthatósági információkat nyújtani a globális piac szereplői számára.

Munkavállalói elégedettség és az AI, avagy a globális munkaerőpiac állapota 2025-ben

A Gallup minden évben közzéteszi a globális munkavállalói elkötelezettségről és jóllétről szóló kutatását, amelyben számos indikátor együttes értelmezésével igyekeznek közelebb kerülni a globális munkavállalói lelkülethez.

Még mielőtt rátérnénk a jelentésre, érdemes megemlíteni néhány gondolatot a vezetői összefoglalóból, amelyek a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térnyerésére hívják fel a figyelmet. Ahogyan mind tapasztaljuk, a technológia fejlődésének van egy olyan tulajdonsága, hogy háttérbe szoríthatja a személyes kapcsolatokat. Az AI egyre növekvő jelenléte tovább mélyítheti az elidegenedést nemcsak a kollegiális, hanem más személyes kapcsolatokban is, hiszen a személyes interakciók (pl. segítségkérés) helyét már más veszi át. A Gallup jelentés egyik fő üzenete, hogy az emberi kapcsolatok továbbra is a munkahelyi jóllét alapjai és ebben az új technológiák tudatos használata kiemelkedő szerepet játszik.

A vezetői elkötelezettség hatása a csapatok motivációjára

A kutatás egyik elgondolkoztató eredménye, hogy a globális munkavállalói elégedettség 2 százalékpontot csökkent, ami azért is érdekes, mert a Gallup kutatásai során csak kétszer mértek ebben a számban visszaesést: először 2020-ban, majd jelen kutatás tárgyévében, 2024-ben. A kutatás szerint a mostani visszaesés mögött elsősorban a vezetői elkötelezettség gyengülése áll. A Gallup szerint a munkavállalói elkötelezettség szorosan összefügg a vezetői motivációval, tehát ha a vezetőknek csökken az elkötelezettsége, akkor a csapat termelékenysége csökken.

A vezetők körében a motiváció nagyobb mértékű visszaesése a fiatal (35 év alatti) és a női menedzserek körében történt, az előbbinél 5 százalékpontos, az utóbbi esetében 7 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A 2024-ben tapasztalható 2 százalékos elkötelezettségi visszaesés a kutatás becslései szerint 438 milliárd dollárnyi termelékenységveszteséget okozott a világgazdaságnak.

A munkahelyi elégedettség összefüggései az életminőséggel

A Gallup amellett, hogy méri a munkavállalói elégedettséget, a kutatási alanyok általános életminőségére is rákérdez, ami összefüggésbe hozható a munkával való elégedettséggel is. Az eredmények alapján a megkérdezett, elkötelezettként nyilatkozó munkavállalók kétszer nagyobb eséllyel érzik jól magukat az életükben, mint azok, akik nem elkötelezettek annyira a munkájuk iránt.

A képzések hatása a vezetői teljesítményre

A munkavállalói elégedettségérzés javításához a Gallup a legfőbb beavatkozási pontnak a menedzserképzést tekinti. A megkérdezett vezetők mindössze 44%-a részesül valamilyen vezetői képzésben, pedig a képzések nagyban befolyásolják a vezetői elkötelezettséget. Továbbá, a vezetői coachingban részesülők 20-28 százalékkal jobb teljesítményt nyújtanak és a csapataik is elkötelezettebbek.

Összegzésként elmondható, hogy a munkavállalók támogatása, fejlesztése és a rájuk fordított figyelem nagyban befolyásolja a motivációjukat, ami hatással lehet a termelékenységre.

Regionális különbségek a munkavállalói élmény tükrében

A kutatás nemcsak globális, hanem regionális és országok szerinti bontásban is vizsgálja a munkavállalói élményt. A leginkább elkötelezett régiók közé tartozik az USA, Kanada és Latin Amerika, ahol 31%-os a munkavállalói elégedettség szintje. A legkevésbé elkötelezett régió Európa, ahol ugyanez az érték mindössze 13%. A kutatás a legmagasabb munkahelyi stresszt az USA-ban (50%) és Ausztráliában (49%) mérte, továbbá a legmagasabb munkahelyváltási szándék a Szubszaharai Afrikában volt (72%).

Na és hol helyezkedik el Magyarország a különböző rangsorokban, ha a munkahelyi lojalitást vizsgáljuk? A munkavállalói elkötelezettség a megkérdezettek körében összességében 20%, amivel a megkérdezett európai országok között a 11. helyen helyezkedünk el (38-ból). Az életminőséget mérő kérdésekre válaszolva ugyan nem tartozunk Európa vezető országai közé, de ideális, 47%-os mutatóval rendelkezünk. A felmérés alapján a stressz szintje hazánkban 38%, ami alacsonyabb a globális átlagnál (40%), és a magányérzet is viszonylag alacsony: 12%. Úgy tűnhet, hogy egy alapvető kiegyensúlyozottság jellemzi a magyar munkaerőpiacot, viszont a munkahelyváltási szándék a 2023-as évhez képest 1%-kal nőtt, így a magyar válaszadók 37%-a jelezte azt, hogy új lehetőségek után nézelődik.

Hazai kutatások

Hazai (de globális adatokat is vizsgáló) kutatásokat olvasva is találkozhatunk izgalmas, a munkavállalók élményeit és lojalitását vizsgáló adatokkal. A Randstad évente adja ki a „HR trends” és a „Workmonitor” című kiadványait, amelyekben részletesen foglalkozik az aktuális munkaerőpiaci trendekkel. A 2025-ben kiadott Workmonitor (ami nemcsak magyarországi, hanem globális adatokkal is dolgozik) a dolgozói elkötelezettség legfontosabb indikátorainak az alábbiakat tekinti (a megkérdezettek válaszai alapján):

munka és magánélet egyensúlya (2025-ben a Workmonitor kiadványainak sorában először előzi meg a fizetést, mint fő motivátort)
munkahelyi és személyes értékek azonossága (10%-ot nőtt azoknak a válaszadóknak a száma (38% -> 48%), akik nem fogadnának el olyan állást, amelynek a társadalmi értékei nem egyeznek az övével)
a fejlődési lehetőségek hiánya (jelentősen nőtt azoknak a válaszadóknak a száma (26% -> 31%), akik a fejlődési lehetőségek hiánya miatt hagyják el a munkahelyüket
a közösséghez tartozás élménye (az előző évhez képest 37%-ról 55%-ra növekedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy érzik, hogy a fejlődésükhöz nagyban hozzájárul az, hogy milyen a munkahelyi közösség, ahova tartoznak)

Ezeken túl számos más, a munkavállalói elkötelezettséggel kapcsolatos indikátort is felsorakoztat a Workmonitor, amelyeket a személyes motiváció, a közösség és a készségfejlesztés hármas csoportjába kategorizáltak be, ezt az alábbi ábrán szemléltetjük:

Mit várnak a munkavállalók a munkahelyüktől? Forrás: Randstad Workmonitor 2025

A Culture Amp is figyelemre méltó adatokkal szemlélteti az egyes országok munkahelyi elégedettségére vonatkozó tényeket. A Magyarországon mért 2025-ös adatok szerint a felmérésben résztvevő magyarok 62%-a elkötelezett a munkahelye irányában, 25 százalékuk nyitott a munkahelyváltásra és 13 százalékuk gondolkodik azon, hogy két éven belül elhagyja a munkahelyét. Ugyan a munkavállalói elkötelezettségre adott kérdés eredménye 62%-os lett, a Culture Amp szerint az összes megkérdezett ország között az alsó 31%-ban helyezkedünk el ezzel az értékkel.

A Gallup, a Randstad és a Culture Amp más mérési módszereket és célpopulációt alkalmazott a kutatásban résztvevők véleményének felméréséhez, így mindegyik más eredményekre jutott, továbbá a Gallup kiadványa 2024-re vonatkozik, a Randstad és a Culture Amp pedig már 2025-ös adatokkal dolgozik. Mindhárom kutatásizgalmas aspektusokból vizsgálta meg a globális munkavállalói élményt, betekintést engedve a regionális és országok közötti különbségekbe. A munkavállalói elköteleződés csökkenése és a mesterséges intelligencia térnyerésének a kapcsolata egyre több figyelmet érdemel és mindenképpen indokolt lenne, hogy a jövőbeni kutatások mélyebben foglalkozzanak ezzel a témával.

Kiegészítés: A Gallup jelentésben szereplő adatok a Gallup World Poll felméréséből származnak. Jelen kutatás minden (a kutatásban szereplő) országban a 15 évesnél idősebb foglalkoztatott népesség körében körülbelül 1000 személyt kérdezett meg 2024-ben.

CSRD tavasz: megjelentek az első fecskék

Az idei év különös jelentőséggel bír a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentések történetében. Miközben az Európai Bizottság versenyképességi indokokra hivatkozva kezdeményezte a jelentéstételi mechanizmus egyszerűsítését, amelynek keretében egyes kötelezett vállalatok két év haladékot kaptak a jelentéskészítés megkezdésére, és további, a jelentés tartalmát érintő könnyítések várhatóak; ez az első olyan év, amelyben az ESRS szabvány alapján készült fenntarthatósági jelentések megjelentek.

Az első jelentések tapasztalatait az EFRAG (az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) értékelte részben mesterséges intelligencia alkalmazásával, és az alábbi megállapításokat tette.

Külcsín: A fenntarthatósági jelentések terjedelme

Az elemzett, zömmel uniós tagországi vállalatoktól származó fenntarthatósági jelentések hossza igen változatos (25-440 oldal), átlagosan 115 oldalt tett ki. Érdekesség, hogy a dél-európai központú vállalatok általában hosszabb fenntarthatósági jelentést készítettek, mint az észak-európai társaik. A jelentés terjedelme, valamint a lényegesként megjelölt tematikus standardok, és a vállalatok mérete között korlátozott összefüggés volt kimutatható: a közzététel módját és ezáltal az oldalszámot jobban befolyásolta a nyilvánosságra hozni kívánt információk mélysége, továbbá a szektorális és helyi elvárások.

Belbecs: A lényegesség

Bár a kettős lényegességi értékelés során a vállalatok nagyobb része az ESRS AR16 szerinti kategóriákat alkalmazta, ezzel elősegítve a jelentések összehasonlíthatóságát, az egyes adatpontoknál szereplő információk mind tartalmukban, mind megjelenítésükben igen változatosnak tekinthetőek.

Minden tematikus standard valamilyen mértékben, valamely vállalatok számára lényeges témaként jelent meg. A vállalatok kb. 10%-a tekintette az összes, mind a 10 tematikus standardot lényegesnek, a vállalatok nagyjából fele 4-6 témát jelölt meg ilyenként. Leglényegesebbnek – vállalatok több mint 90%-a által lényegesként meghatározottnak – a következő három téma bizonyult:

E1 Éghajlatváltozás
S1 Saját munkaerő
G1 Üzleti magatartás.

Az érme másik oldalán a következő altémák állnak, amelyek kevesebb mint a vállalatok 5%-ának jelentésében szerepelnek:

E2 Szennyezésen belül az „Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése”, illetve a „Mikroműanyagok”
S3 Érintett közösségeken belül „A Közösségek polgári és politikai jogai”, illetve az „Őslakos népek jogai”.

A kettős lényegességi értékelés során a vállalatok az érdekelt feleik közül főként a belső érintettekkel, fogyasztókkal, beszállítókkal, befektetőkkel egyeztettek; ritkán került sor a társadalmat képviselő érdekeltek álláspontjának megismerésére. A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO) értékelése szektorspecifikusan történt az értéklánc különböző részeiben.

Az EFRAG helyzet elemzés és a nyilvánosságra hozott jelentések figyelemreméltó információt tartalmazhatnak és iránymutatóak lehetnek a második és harmadik hullámos kötelezettek számára, akik az ezekből kiolvasható tapasztalatokra hagyatkozva az Omnibus módosítás alapján rendelkezésre álló hosszabb határidő alatt alaposabban fel tudnak készülni a fenntarthatósági jelentéstételre akár maguk, akár szakértők közreműködésével.

A vállalatoknál működő ISO rendszerek kulcsszerepe az ESG követelmények teljesítésében

A fenntartható és felelős vállalatirányítás napjainkban már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a hazai és nemzetközi piacokon is konkrét elvárásként jelenik meg. Az ESG szemlélet térnyerésével a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok elvárásai alapvetően átalakulnak: a vállalatoknak nem elég pénzügyileg jól teljesíteniük, hosszú távú sikerük záloga az átlátható, mérhető működés a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és etikus irányítás területén.

Ezzel összhangban az ISO sztenderdek által kialakított irányítási rendszerek hosszú ideje támogatják a szervezeteket abban, hogy folyamataikat szabványosított, ellenőrizhető és auditálható módon fejlesszék. A már széles körben alkalmazott ISO szabványok – mint például az ISO 9001 (minőségirányítás), ISO 14001 (környezetirányítás), ISO 45001 (munkahelyi egészség és biztonság), vagy ISO 27001 (információbiztonság) – olyan szervezeti keretrendszert biztosítanak, amely szorosan illeszkedik az ESG követelményrendszeréhez.

Az ESG és az ISO rendszerek közötti legfontosabb közös vonás a rendszerszintű szemlélet, a folyamatokra épülő működés és az állandó fejlődésre való törekvés. Az ISO szabványok többsége a PDCA (Plan–Do–Check–Act) ciklus logikáját követi, amely kiválóan illeszkedik az ESG keretrendszerek által megkívánt ismétlődő, adatalapú és visszacsatoláson nyugvó működési modellhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne csak megfeleljenek a külső elvárásoknak, hanem belső működésükben is tudatosan és fenntartható módon fejlődjenek.

A tanúsított ISO rendszerek versenyelőnyének szerepe az ESG teljesítésében

A már működő, tanúsított ISO irányítási rendszerek jelentős előnyt biztosítanak az ESG-elvárásokhoz való alkalmazkodásban. Ezek a rendszerek – meglévő kockázatelemzéseikkel, teljesítménymutatóikkal, vezetői felülvizsgálataikkal és belső auditjaikkal – szilárd, ellenőrzött alapot nyújtanak az ESG-szempontok szervezeti integrálásához. A meglévő folyamatok kiegészítése ESG-elemekkel – mint például klímakockázati elemzések, társadalmi hatásvizsgálatok vagy etikai irányelvek – jóval kevesebb ráfordítást igényel, mint egy új rendszer kialakítása. A szabványos dokumentáció és az auditálhatóság növeli az átláthatóságot, ami kulcsfontosságú az ESG-jelentéstételi kötelezettségek teljesítésénél. Emellett az ISO rendszerek támogatják a folyamatos fejlődést és célorientált teljesítménymérést, ami tökéletesen illeszkedik az ESG hosszú távú, fenntarthatóságra épülő szemléletéhez. A tanúsítás emellett versenyelőnyt is jelent: objektív és nemzetközileg elismert garanciát nyújt a felelős működésre, amelyet a befektetők, partnerek és hatóságok egyaránt elismernek. Ezáltal az ESG-felkészülés nem a nulláról indul, hanem egy már bevált, rugalmasan alakítható keretrendszeren alapul.

Az IWA 48:2024 és az ESG integrációjának új dimenziója

Az IWA 48:2024, amelyről korábbi blogcikkünkben is írtunk, az ESG szempontok irányítási rendszerekbe való integrálását támogatja. A szabvány hidat képez az ESG követelmények és a meglévő ISO rendszerek között, így lehetővé téve a szervezetek számára, hogy az ESG-értékeléseket strukturált és szabványosított formában vezessék be. Ez az irányelv különösen hasznos azoknak a szervezeteknek, amelyek már többféle ISO tanúsítással rendelkeznek, és egységes, integrált módon kívánják kezelni ESG folyamataikat. Az IWA 48:2024 figyelembe veszi az ESG szabályozói kereteket (például CSRD, EU Taxonómia, GRI, SASB), és gyakorlati példákon keresztül támogatja a megfelelőségi szintek és mutatók kialakítását. Bár az IWA 48:2024 nem tanúsítható, stratégiai jelentősége kétségtelen: új szintre emeli az ESG szempontok menedzsment szintű, hatékony integrálását.

Alakulnak az ESG törvényhez kapcsolódó bírságtételek

Bár az ESG törvény már az elfogadásától kezdve tartalmazott bírságolásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a törvény különböző módosításai során még bővültek is, a részletes bírságszabályok megalkotása eddig váratott magára.

Ez változott most: múlt hét közepéig lehetett véleményezni az ESG törvény megsértése esetére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kiszabható bírságokról szóló rendelet-tervezetet.

Bírsággal sújtható az ESG színtér minden szereplőjének, az ESG közreműködőknek – ESG tanácsadók, ESG tanúsítók és ESG minősítők – és az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak egyes cselekedetei.

Cikkünkben azt gyűjtöttük össze táblázatos formában, mely esetekben és milyen mértékű bírságra számíthatnak a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, amennyiben a tervezetet a javasolt szöveggel elfogadják.

A későbbi alkalmazás valószínűsíthető indoka, hogy jelenleg még ezen kötelezettségek teljesítésének feltételei – mint az állami minősítő, vagy a felkészítő programra vonatkozó jogszabály megléte – nem állnak fenn.

Fentieken kívül az ESG törvény tartalmaz még további bírságolási lehetőségeket, melyek viszont a tervezetből hiányoznak. Ezek pontosabban az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve az ESG beszámoló jogszabályi követelményeknek való meg nem felelése esetén kiszabható bírság.

Legkésőbb a Magyar Közlönyből minden kiderül, érdemes figyelni!

Hulladékgazdálkodási bírságok 2025-től – Mit hozott az új szabályozás a cégek számára?

2025. július 9-től lépett hatályba a 156/2025. (VI.23.) Korm. rendelet, amely alapjaiban újította meg a hulladékgazdálkodási bírságolási rendszert. A korábbi, közel 25 éve érvényben lévő 271/2001. (XII.21.) Korm. rendeletet váltotta fel a szabályozás, amely már nemcsak a hulladékfajták és jogsértések alapján szab ki szankciót, hanem az adminisztratív kötelezettségek elmulasztását is súlyosabban bünteti. Akár kis mennyiségű hulladék nem megfelelő kezelése esetén is több millió forintos bírsággal szembesülhetnek a cégek.

Mi változott?

A korábbi szabályozás főként a jogsértésekre (pl. jogellenes hulladék-elhelyezésre vagy szakszerűtlen tárolásra) koncentrált. Az új rendelet ezzel szemben komplexebb szempontrendszert alkalmaz, és a céges kötelezettségek teljesítése is a középpontba került.

A bírság számításának alapja nem változott, a számítási módszer azonban egyszerűsödött.

A legfontosabb változások cégek szempontjából:

Megemelkedett bírságösszeg:

Az egyes jogsértéshez kapcsolódóan jelentősen nőttek az alapbírságok.

A rendelet megtartotta és tovább pontosította az ismétlődő jogsértések esetén alkalmazott 2×, 3×, sőt akár 5× szorzókat, amennyiben a jogszabálysértést védett természeti területen vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen követték el.

A jogszabály továbbá rendelkezik a bírság 15 napon belüli rendezéséről.

Helyszíni bírság lehetősége:

Bevezetésre került a 20 000 Ft-os helyszíni bírság, a hulladék jogellenes elhelyezése vagy elhagyása esetén, ha az

100 kg mennyiséget meg nem haladó hulladék és
a helyszíni bírság kiszabására jogosult jelenlétében azt azonnal elszállítja vagy
szállításáról/kezeléséről 15 napon belül gondoskodik.

Ez a gyors szankció azonnali felelősségre vonást tesz lehetővé.

Tevékenység végzésétől történő eltiltás:

Jelentős változás továbbá, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság, elkövető gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási tevékenységét meghatározott időtartamra korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

Elkobzás:

Új pontként került beemelésre az elkobzás fogalma, amely a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokról rendelkezik.

Mekkora a bírság összege a gyakorlatban?

1. példa: 0,2 tonna veszélyes hulladék besorolásának nem teljesítése.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B= 30 000 × 1 × 10 B= 300 000 Ft

2. példa: 3 tonna veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kívüli tárolása.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B=250 000 × 3 × 10 B= 7 500 000 Ft

3. példa: 6,5 tonna veszélyes hulladék előkezelése az engedélyben foglaltaktól eltérő végzése.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B= 100 000 × 6,5 ×10 B= 6 500 000 Ft

4. példa: A hulladék termékként vagy melléktermékként történő felhasználása, forgalmazása, tárolása

A hulladékgazdálkodási bírság mértéke 500 000 Ft

5. példa: Az üzemi gyűjtőhelyek vagy munkahelyi gyűjtőhelyek kialakításával vagy üzemeltetésével kapcsolatos mulasztás

A hulladékgazdálkodási bírság mértéke 100 000 Ft

Mit tehetnek a cégek?

Az új rendelet érezhetően nagyobb felelősséget ró a vállalkozásokra, ezért érdemes a hulladékgazdálkodási rendszerük jogszabályi megfelelőségét ellenőrizni pl.:

EPR- és hulladék nyilvántartások megfelelősségét
Adatszolgáltatások határidejét és tartalmát
a hulladékkezelésre vonatkozó belső szabályozások, szerződések aktualitását
a hulladékgazdálkodásban érintett munkavállalók felkészültségét

Hulladékgazdálkodási rendszerek auditjával, fejlesztésével, pénzügyi racionalizálásával kapcsolatos szolgáltatásokkal kapcsolatban érdeklődjön az info@dandeliongroup.hu email címen.

Egy régi dilemma: Energetikai audit vagy ISO 50001?

10 évvel ezelőtt merült fel a kötelezett nagyvállalatoknál először az energetikai audit vagy ISO 50001 rendszer alkalmazására vonatkozó dilemma az akkor megjelent energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján. A törvény lehetőséget adott a kötelezett vállalatoknak, hogy döntsenek az energetikai audit vagy az ISO 50001 energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása mellett.

Számos érv és ellenérv született egyik-másik mellett, melyek alapján a cégek meghozták a döntésüket a kötelezettség teljesítésére.

A leggyakoribb érvek az energetikai audit mellett a 4 évenkénti esedékesség és az alacsonyabb költség, míg az ISO 50001 energiagazdálkodás irányítás rendszer mellett a rendszerszintű megközelítés, a folyamatos vezetői fókusz és fejlődési lehetőség, valamint a tanúsítvány meglétének pozitív megítélése volt. Az elmúlt 10 év alatt a cégek számos tapasztalatot szereztek az egyik vagy másik megoldásban.

Mind a jogszabályi előírások, mind a cégek működési környezete ez idő alatt folyamatosan változott, ami miatt célszerű lehet a korábbi döntést újra át gondolni, megvizsgálni.

1. Az energetikai auditot érintő jogszabályi változások 2025-ben:

- Az energetikai auditra vonatkozó kötelezetti kör változása 2026.01.01-től:
  - A nagyvállalati kör helyett azon gazdálkodó szervezetek, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga az összes energiahordozót együttvéve meghaladja a 10 TJ-t.
  - Az új kötelezetti kör meghatározásával számos új cég válik kötelezetté, akiknek első alkalommal kell a kötelezettség teljesítésének módjáról dönteniük.

- Új kötelezettség: Végrehajtási terv készítése és közzététele
  - Az energetikai auditokból származó ajánlások alapján konkrét és megvalósítható végrehajtási tervet kell kidolgozni.
  - A végrehajtási tervekről éves jelentést kell készíteni.
  - Az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig honlapon közzé kell tenni.

Az ISO 50001 tanúsítvány megléte továbbra is mentesít az energetikai audittól, valamint a végrehajtási terv készítésétől is.

2. A cégek működési környezetének megváltozása:

- A növekvő energiaköltségek miatt az energiafelhasználásával kapcsolatos adatok gyűjtése, monitorozása szükségszerűvé vált.
- Az energiahatékonyságot célzó beruházások előtérbe kerültek, pályázati- és egyéb lehetőségek jelentek meg.
- Az ESG kötelezettség teljesítéséhez az energiagazdálkodással kapcsolatos adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, riportálása az anyacég felé.
- A dekarbonizációs stratégiának, a karbonlábnyom csökkentésnek kiemelt része a saját tevékenységgel kapcsolatos energiacsökkentési és energiahatékonysági intézkedések végrehajtása.

A cégek működési környezetét és jogszabályi kötelezettségeit figyelembe véve elengedhetetlenné válik az energiagazdálkodás üzletmenetbe történő beépítése és stratégiai szintű kezelése. Az új szabályozási szempontok és a vállalati igények egyre inkább az ISO 50001 rendszer bevezetésének irányába billenthetik az energetikai audit vs. ISO 50001 döntési dilemmát.

Módosult az ESG törvény – elfogadták a módosításra vonatkozó javaslatcsomagot

2025.06.17-én az Országgyűlés elfogadta az egy hónappal ezelőtt benyújtott, ESG törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot. A megszavazott módosítások egyrészt a hazai felkészülés racionalizálását, másrészt az európai szabályozási környezetben tapasztalható változásokra való reagálást is jelentik.

Ahogy azt májusi blog blogbejegyzésünkben (Merre tovább, ESG törvény?) is részleteztük, több területet érintően kerülnek bevezetésre módosítások. A változtatások többek között a kötelezetti kör szűkítését, a korábbi adminisztrációs terhek csökkentését és az ESG szemléletű vállalati működés gyakorlati megerősödését szolgálják.

A módosítások a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

ESG törvény hatálya

A 2025-ös üzleti évtől kezdődően szűkül a korábban érintett nagyvállalatok köre (ún. második hullámba tartozó kötelezettek).

Kötelezettek azok a vállalkozások maradnak, melyekre az alábbi feltételek együttesen teljesülnek, az adott üzleti évet megelőző két üzleti évben:

a törvény sz. mellékletében felsorolt főtevékenységgel rendelkeznek (többek között egyes gyártótevékenységek, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai),
az éves nettó árbevétel meghaladja a 90 000 millió forintot,
a foglalkoztatotti létszám 500 fő felett

A 2024-ben kezdődő üzleti évtől ESG beszámoló készítésére kötelezettek köre változatlan marad.

Továbbá kikerülnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások (ezáltal a kkv-k közvetlen módon nem lesznek kötelezettek.)

Mikro-, kis- és középvállalkozások

ESG adatszolgáltatásra – pl. beszállítói kockázatértékelés keretében – 2027.06.30-ig mikro- és kisvállalkozások nem kötelezhetőek, valamint a középvállalkozások sem vállalhatnak ezirányú kötelezettséget sem írásos nyilatkozat, sem szerződés formájában. Az ESG kérdőíven keresztüli adatszolgáltatás a későbbiekben kiváltható lesz állami ESG minősítő értékelésével.

Beszállítók szankcionálása

A korábbiaktól eltérően, már nem kötelezik a vállalkozásokat a közvetlen szállítónál fellépő káros hatás fokozott kockázata esetén az adott tevékenységre vonatkozó üzleti kapcsolat megszüntetésére, hanem 30 napos szüneteltetést várnak el a kockázat minimalizálása érdekében.

ESG beszámoló

A 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tekintetében audit lefolytatása nem szükséges a 2025-ös évben. ESG beszámolót, tanúsítványt, társadalmi felelősségvállalási stratégiát a 2024-2026-os üzleti évek tekintetében nem kötelező benyújtani a Hatóság részére, illetve nyilvánosan közzétenni sem. Pontosításra kerül továbbá az ESG tanúsítvány fogalma, mely az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági véleményt jelenti.

ESG közreműködők

Módosulnak az ESG tanúsítókra vonatkozó szabályok, a Kormányhoz kerül a szabályozásuk. Az állami ESG minősítő részére hozzáférést biztosítanak a Menedzsmentplatform adataihoz, és minősítése figyelembe vehető a közbeszerzéseknél.

Már a tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás felkínálása is jogosulatlan közreműködői tevékenységnek fog minősülni akkreditáció hiányában.

A változtatások teljeskörű megismerése érdekében javasoljuk a módosított jogszabály részletes áttekintését. Igény esetén pedig állunk partnereink szíves rendelkezésére az aktuális kötelezettségek azonosítása terén.

Merre tovább, ESG törvény?

A múlt héten nyújtotta be a Kormány – a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat égisze alatt – az ESG törvény újabb módosítására irányuló javaslatát. Várta már ezt a pillanatot és a végleges szöveget a szakma, és várták a kötelezettek is, hiszen a társadalmi egyeztetéshez közzétett előterjesztés jelentős módosításokat vetített előre az uniós fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos könnyítési, halasztási törekvésekkel összhangban.

Szűkülő hatály, kevesebb kötelezett

A javaslat a kötelezettek számának drasztikus, nagyjából 90%-os csökkentését indítványozza.

Ehhez egyrészt a nagyvállalatokra vonatkozó kritériumok változnának: a törvény hatálya alá azok a vállalkozások esnének, amelyek két üzleti évre vonatkoztatva megfelelnek az adott ágazatba eső főtevékenységre, árbevételre (> 90 000 000 000 Ft) és foglalkoztatotti létszámra (> 500 fő) vonatkozó feltételeknek. A megnevezett ágazatok közé tartozik többféle gyártótevékenység, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai.

A hatályt érinti emellett, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások teljesen kikerülnének a kötelezettek közül.

A mikro-, kis- és középvállalkozások fellélegezhetnek

A javaslat a beszállítói adatszolgáltatáson keresztül érintett mikro-, kis-, és középvállalkozásokra rótt adminisztratív teher csökkentését, illetve az erre vonatkozó felkészülési idő kitolását célozza, amikor azt kezdeményezi, hogy 2027 közepéig mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás ne legyen kérhető, és erre vonatkozóan sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban ne legyen kötelezettség vállalható. E kötelezettségvállalási tilalmat a javaslat a középvállalkozásokra is kiterjeszti, amely azonban nem zárná ki, hogy a középvállalkozások üzleti megfontolás alapján önkéntesen ESG adatot szolgáltathassanak.

Az adatszolgáltatással összefüggő további rendelkezés, hogy a középvállalkozásoknál, majd 2027 júliusától mikro- és kisvállalkozások esetén is az ESG szállítói kérdőív kiváltható lenne az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

Az átmenet

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóként, illetve a nagyvállalkozásként a törvény hatálya alatt maradó kötelezettek számára a határidők nem változnak, azonban a javaslat alapján a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek első években történő teljesítéséhez nem kapcsolódna külső ellenőrzés, ugyanis a 2024-2025-2026. évekről elkészített ESG beszámolók SZTFH részére történő megküldésének, honlapon való nyilvánosságra hozatalának, ugyanezen időtartam alatt készült társadalmi felelősségvállalási stratégia közzétételének, valamint a 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tanúsításának kötelezettsége megszűnne.

Átmeneti, bizonytalan helyzetben ugyanakkor leginkább azok a vállalkozások vannak, akik a hatályos jogszabály alapján kötelezettek, és jelenleg a jogszabályi megfelelésre való felkészülés útján járnak, de a javaslat elfogadása esetén kikerülnek ebből a körből. A javaslatot a Parlament még tárgyalja, azaz koránt sem biztos, hogy a most megjelent szöveg kerül elfogadásra. Ahogy a javaslatról való döntés időpontja sem borítékolható, miközben a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek körében előírt kockázatelemzés elvégzésének első időpontja – 2025. június 30. – egyre közeleg. Egy azonban a bizonytalanságok közötti is biztos: a fenntarthatósági átállás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy milyen ezzel kapcsolatos kötelezettségeket írnak elő a jogszabályok.

Hitel, kölcsön, lízing és az ESG adatok

IFRS S1 és S2 – A fenntarthatósági jelentéstétel új korszaka a globális pénzügyi piacokon

Munkavállalói elégedettség és az AI, avagy a globális munkaerőpiac állapota 2025-ben

CSRD tavasz: megjelentek az első fecskék

A vállalatoknál működő ISO rendszerek kulcsszerepe az ESG követelmények teljesítésében

Alakulnak az ESG törvényhez kapcsolódó bírságtételek

Hulladékgazdálkodási bírságok 2025-től – Mit hozott az új szabályozás a cégek számára?

Egy régi dilemma: Energetikai audit vagy ISO 50001?

Módosult az ESG törvény – elfogadták a módosításra vonatkozó javaslatcsomagot

Merre tovább, ESG törvény?

Cookies