CSRD tavasz: megjelentek az első fecskék

Az idei év különös jelentőséggel bír a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentések történetében. Miközben az Európai Bizottság versenyképességi indokokra hivatkozva kezdeményezte a jelentéstételi mechanizmus egyszerűsítését, amelynek keretében egyes kötelezett vállalatok két év haladékot kaptak a jelentéskészítés megkezdésére, és további, a jelentés tartalmát érintő könnyítések várhatóak; ez az első olyan év, amelyben az ESRS szabvány alapján készült fenntarthatósági jelentések megjelentek.

Az első jelentések tapasztalatait az EFRAG (az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) értékelte részben mesterséges intelligencia alkalmazásával, és az alábbi megállapításokat tette.

Külcsín: A fenntarthatósági jelentések terjedelme

Az elemzett, zömmel uniós tagországi vállalatoktól származó fenntarthatósági jelentések hossza igen változatos (25-440 oldal), átlagosan 115 oldalt tett ki. Érdekesség, hogy a dél-európai központú vállalatok általában hosszabb fenntarthatósági jelentést készítettek, mint az észak-európai társaik. A jelentés terjedelme, valamint a lényegesként megjelölt tematikus standardok, és a vállalatok mérete között korlátozott összefüggés volt kimutatható: a közzététel módját és ezáltal az oldalszámot jobban befolyásolta a nyilvánosságra hozni kívánt információk mélysége, továbbá a szektorális és helyi elvárások.

Belbecs: A lényegesség

Bár a kettős lényegességi értékelés során a vállalatok nagyobb része az ESRS AR16 szerinti kategóriákat alkalmazta, ezzel elősegítve a jelentések összehasonlíthatóságát, az egyes adatpontoknál szereplő információk mind tartalmukban, mind megjelenítésükben igen változatosnak tekinthetőek.

Minden tematikus standard valamilyen mértékben, valamely vállalatok számára lényeges témaként jelent meg. A vállalatok kb. 10%-a tekintette az összes, mind a 10 tematikus standardot lényegesnek, a vállalatok nagyjából fele 4-6 témát jelölt meg ilyenként. Leglényegesebbnek – vállalatok több mint 90%-a által lényegesként meghatározottnak – a következő három téma bizonyult:

  • E1 Éghajlatváltozás
  • S1 Saját munkaerő
  • G1 Üzleti magatartás.

Az érme másik oldalán a következő altémák állnak, amelyek kevesebb mint a vállalatok 5%-ának jelentésében szerepelnek:

  • E2 Szennyezésen belül az „Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése”, illetve a „Mikroműanyagok”
  • S3 Érintett közösségeken belül „A Közösségek polgári és politikai jogai”, illetve az „Őslakos népek jogai”.

A kettős lényegességi értékelés során a vállalatok az érdekelt feleik közül főként a belső érintettekkel, fogyasztókkal, beszállítókkal, befektetőkkel egyeztettek; ritkán került sor a társadalmat képviselő érdekeltek álláspontjának megismerésére.  A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO) értékelése szektorspecifikusan történt az értéklánc különböző részeiben.

Az EFRAG helyzet elemzés és a nyilvánosságra hozott jelentések figyelemreméltó információt tartalmazhatnak és iránymutatóak lehetnek a második és harmadik hullámos kötelezettek számára, akik az ezekből kiolvasható tapasztalatokra hagyatkozva az Omnibus módosítás alapján rendelkezésre álló hosszabb határidő alatt alaposabban fel tudnak készülni a fenntarthatósági jelentéstételre akár maguk, akár szakértők közreműködésével.

A vállalatoknál működő ISO rendszerek kulcsszerepe az ESG követelmények teljesítésében

A fenntartható és felelős vállalatirányítás napjainkban már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a hazai és nemzetközi piacokon is konkrét elvárásként jelenik meg. Az ESG szemlélet térnyerésével a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok elvárásai alapvetően átalakulnak: a vállalatoknak nem elég pénzügyileg jól teljesíteniük, hosszú távú sikerük záloga az átlátható, mérhető működés a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és etikus irányítás területén.

Ezzel összhangban az ISO sztenderdek által kialakított irányítási rendszerek hosszú ideje támogatják a szervezeteket abban, hogy folyamataikat szabványosított, ellenőrizhető és auditálható módon fejlesszék. A már széles körben alkalmazott ISO szabványok – mint például az ISO 9001 (minőségirányítás), ISO 14001 (környezetirányítás), ISO 45001 (munkahelyi egészség és biztonság), vagy ISO 27001 (információbiztonság) – olyan szervezeti keretrendszert biztosítanak, amely szorosan illeszkedik az ESG követelményrendszeréhez.

Az ESG és az ISO rendszerek közötti legfontosabb közös vonás a rendszerszintű szemlélet, a folyamatokra épülő működés és az állandó fejlődésre való törekvés. Az ISO szabványok többsége a PDCA (Plan–Do–Check–Act) ciklus logikáját követi, amely kiválóan illeszkedik az ESG keretrendszerek által megkívánt ismétlődő, adatalapú és visszacsatoláson nyugvó működési modellhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne csak megfeleljenek a külső elvárásoknak, hanem belső működésükben is tudatosan és fenntartható módon fejlődjenek.

A tanúsított ISO rendszerek versenyelőnyének szerepe az ESG teljesítésében

A már működő, tanúsított ISO irányítási rendszerek jelentős előnyt biztosítanak az ESG-elvárásokhoz való alkalmazkodásban. Ezek a rendszerek – meglévő kockázatelemzéseikkel, teljesítménymutatóikkal, vezetői felülvizsgálataikkal és belső auditjaikkal – szilárd, ellenőrzött alapot nyújtanak az ESG-szempontok szervezeti integrálásához. A meglévő folyamatok kiegészítése ESG-elemekkel – mint például klímakockázati elemzések, társadalmi hatásvizsgálatok vagy etikai irányelvek – jóval kevesebb ráfordítást igényel, mint egy új rendszer kialakítása. A szabványos dokumentáció és az auditálhatóság növeli az átláthatóságot, ami kulcsfontosságú az ESG-jelentéstételi kötelezettségek teljesítésénél. Emellett az ISO rendszerek támogatják a folyamatos fejlődést és célorientált teljesítménymérést, ami tökéletesen illeszkedik az ESG hosszú távú, fenntarthatóságra épülő szemléletéhez. A tanúsítás emellett versenyelőnyt is jelent: objektív és nemzetközileg elismert garanciát nyújt a felelős működésre, amelyet a befektetők, partnerek és hatóságok egyaránt elismernek. Ezáltal az ESG-felkészülés nem a nulláról indul, hanem egy már bevált, rugalmasan alakítható keretrendszeren alapul.

Az IWA 48:2024 és az ESG integrációjának új dimenziója

Az IWA 48:2024, amelyről korábbi blogcikkünkben is írtunk, az ESG szempontok irányítási rendszerekbe való integrálását támogatja. A szabvány hidat képez az ESG követelmények és a meglévő ISO rendszerek között, így lehetővé téve a szervezetek számára, hogy az ESG-értékeléseket strukturált és szabványosított formában vezessék be. Ez az irányelv különösen hasznos azoknak a szervezeteknek, amelyek már többféle ISO tanúsítással rendelkeznek, és egységes, integrált módon kívánják kezelni ESG folyamataikat. Az IWA 48:2024 figyelembe veszi az ESG szabályozói kereteket (például CSRD, EU Taxonómia, GRI, SASB), és gyakorlati példákon keresztül támogatja a megfelelőségi szintek és mutatók kialakítását. Bár az IWA 48:2024 nem tanúsítható, stratégiai jelentősége kétségtelen: új szintre emeli az ESG szempontok menedzsment szintű, hatékony integrálását.

Alakulnak az ESG törvényhez kapcsolódó bírságtételek

Bár az ESG törvény már az elfogadásától kezdve tartalmazott bírságolásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a törvény különböző módosításai során még bővültek is, a részletes bírságszabályok megalkotása eddig váratott magára.

Ez változott most: múlt hét közepéig lehetett véleményezni az ESG törvény megsértése esetére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kiszabható bírságokról szóló rendelet-tervezetet.

Bírsággal sújtható az ESG színtér minden szereplőjének, az ESG közreműködőknek – ESG tanácsadók, ESG tanúsítók és ESG minősítők – és az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak egyes cselekedetei.

Cikkünkben azt gyűjtöttük össze táblázatos formában, mely esetekben és milyen mértékű bírságra számíthatnak a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, amennyiben a tervezetet a javasolt szöveggel elfogadják.

A későbbi alkalmazás valószínűsíthető indoka, hogy jelenleg még ezen kötelezettségek teljesítésének feltételei – mint az állami minősítő, vagy a felkészítő programra vonatkozó jogszabály megléte – nem állnak fenn.

Fentieken kívül az ESG törvény tartalmaz még további bírságolási lehetőségeket, melyek viszont a tervezetből hiányoznak. Ezek pontosabban az ESG adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, illetve az ESG beszámoló jogszabályi követelményeknek való meg nem felelése esetén kiszabható bírság.

Legkésőbb a Magyar Közlönyből minden kiderül, érdemes figyelni!

Hulladékgazdálkodási bírságok 2025-től – Mit hozott az új szabályozás a cégek számára?

2025. július 9-től lépett hatályba a 156/2025. (VI.23.) Korm. rendelet, amely alapjaiban újította meg a hulladékgazdálkodási bírságolási rendszert. A korábbi, közel 25 éve érvényben lévő 271/2001. (XII.21.) Korm. rendeletet váltotta fel a szabályozás, amely már nemcsak a hulladékfajták és jogsértések alapján szab ki szankciót, hanem az adminisztratív kötelezettségek elmulasztását is súlyosabban bünteti. Akár kis mennyiségű hulladék nem megfelelő kezelése esetén is több millió forintos bírsággal szembesülhetnek a cégek.

Mi változott?

A korábbi szabályozás főként a jogsértésekre (pl. jogellenes hulladék-elhelyezésre vagy szakszerűtlen tárolásra) koncentrált. Az új rendelet ezzel szemben komplexebb szempontrendszert alkalmaz, és a céges kötelezettségek teljesítése is a középpontba került.

A bírság számításának alapja nem változott, a számítási módszer azonban egyszerűsödött.

A legfontosabb változások cégek szempontjából:

  • Megemelkedett  bírságösszeg:

Az egyes jogsértéshez kapcsolódóan jelentősen nőttek az alapbírságok.

A rendelet megtartotta és tovább pontosította az ismétlődő jogsértések esetén alkalmazott 2×, 3×, sőt akár 5× szorzókat, amennyiben a jogszabálysértést védett természeti területen vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen követték el.

A jogszabály továbbá rendelkezik a bírság 15 napon belüli rendezéséről.

  • Helyszíni bírság lehetősége:

Bevezetésre került a 20 000 Ft-os helyszíni bírság, a hulladék jogellenes elhelyezése vagy elhagyása esetén, ha az

  • 100 kg mennyiséget meg nem haladó hulladék és
  • a helyszíni bírság kiszabására jogosult jelenlétében azt azonnal elszállítja vagy
  • szállításáról/kezeléséről 15 napon belül gondoskodik.

Ez a gyors szankció azonnali felelősségre vonást tesz lehetővé.

  • Tevékenység végzésétől történő eltiltás:

Jelentős változás továbbá, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság, elkövető gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási tevékenységét meghatározott időtartamra korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

  • Elkobzás:

Új pontként került beemelésre az elkobzás fogalma, amely a hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokról rendelkezik.

Mekkora a bírság összege a gyakorlatban?

1. példa: 0,2 tonna veszélyes hulladék besorolásának nem teljesítése.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B= 30 000 × 1 × 10                                       B= 300 000 Ft

2. példa: 3 tonna veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kívüli tárolása.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B=250 000 × 3 × 10                                      B= 7 500 000 Ft

3. példa: 6,5 tonna veszélyes hulladék előkezelése az engedélyben foglaltaktól eltérő végzése.

B = A × M × V

B: a hulladékgazdálkodási bírság mértéke forintban kifejezve

A: az 1. melléklet szerinti alapbírság

M: a jogsértéssel érintett hulladék vagy termék mennyisége (tömege) tonnában kifejezve.

V: a hulladék hulladékgazdálkodási jellemzőit, veszélyességét kifejező érték

B= 100 000 × 6,5 ×10                                   B= 6 500 000 Ft

4. példa: A hulladék termékként vagy melléktermékként történő felhasználása, forgalmazása, tárolása

A hulladékgazdálkodási bírság mértéke   500 000 Ft

5. példa: Az üzemi gyűjtőhelyek vagy munkahelyi gyűjtőhelyek kialakításával vagy üzemeltetésével kapcsolatos mulasztás           

A hulladékgazdálkodási bírság mértéke   100 000 Ft

Mit tehetnek a cégek?

Az új rendelet érezhetően nagyobb felelősséget ró a vállalkozásokra, ezért érdemes a hulladékgazdálkodási rendszerük jogszabályi megfelelőségét ellenőrizni pl.:

  • EPR- és hulladék nyilvántartások megfelelősségét
  • Adatszolgáltatások határidejét és tartalmát
  • a hulladékkezelésre vonatkozó belső szabályozások, szerződések aktualitását
  • a hulladékgazdálkodásban érintett munkavállalók felkészültségét

Hulladékgazdálkodási rendszerek auditjával, fejlesztésével, pénzügyi racionalizálásával kapcsolatos szolgáltatásokkal kapcsolatban érdeklődjön az info@dandeliongroup.hu email címen.

Egy régi dilemma: Energetikai audit vagy ISO 50001?

10 évvel ezelőtt merült fel a kötelezett nagyvállalatoknál először az energetikai audit vagy ISO 50001 rendszer alkalmazására vonatkozó dilemma az akkor megjelent energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján. A törvény lehetőséget adott a kötelezett vállalatoknak, hogy döntsenek az energetikai audit vagy az ISO 50001 energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása mellett.

Számos érv és ellenérv született egyik-másik mellett, melyek alapján a cégek meghozták a döntésüket a kötelezettség teljesítésére.

A leggyakoribb érvek az energetikai audit mellett a 4 évenkénti esedékesség és az alacsonyabb költség, míg az ISO 50001 energiagazdálkodás irányítás rendszer mellett a rendszerszintű megközelítés, a folyamatos vezetői fókusz és fejlődési lehetőség, valamint a tanúsítvány meglétének pozitív megítélése volt. Az elmúlt 10 év alatt a cégek számos tapasztalatot szereztek az egyik vagy másik megoldásban.

Mind a jogszabályi előírások, mind a cégek működési környezete ez idő alatt folyamatosan változott, ami miatt célszerű lehet a korábbi döntést újra át gondolni, megvizsgálni.

1. Az energetikai auditot érintő jogszabályi változások 2025-ben:

      • Az energetikai auditra vonatkozó kötelezetti kör változása 2026.01.01-től:
        • A nagyvállalati kör helyett azon gazdálkodó szervezetek, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga az összes energiahordozót együttvéve meghaladja a 10 TJ-t.
        • Az új kötelezetti kör meghatározásával számos új cég válik kötelezetté, akiknek első alkalommal kell a kötelezettség teljesítésének módjáról dönteniük.

        • Új kötelezettség: Végrehajtási terv készítése és közzététele
          • Az energetikai auditokból származó ajánlások alapján konkrét és megvalósítható végrehajtási tervet kell kidolgozni.
          • A végrehajtási tervekről éves jelentést kell készíteni.
          • Az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig honlapon közzé kell tenni.

      Az ISO 50001 tanúsítvány megléte továbbra is mentesít az energetikai audittól, valamint a végrehajtási terv készítésétől is.

      2. A cégek működési környezetének megváltozása:

          • A növekvő energiaköltségek miatt az energiafelhasználásával kapcsolatos adatok gyűjtése, monitorozása szükségszerűvé vált.
          • Az energiahatékonyságot célzó beruházások előtérbe kerültek, pályázati- és egyéb lehetőségek jelentek meg.
          • Az ESG kötelezettség teljesítéséhez az energiagazdálkodással kapcsolatos adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, riportálása az anyacég felé.
          • A dekarbonizációs stratégiának, a karbonlábnyom csökkentésnek kiemelt része a saját tevékenységgel kapcsolatos energiacsökkentési és energiahatékonysági intézkedések végrehajtása.

        A cégek működési környezetét és jogszabályi kötelezettségeit figyelembe véve elengedhetetlenné válik az energiagazdálkodás üzletmenetbe történő beépítése és stratégiai szintű kezelése. Az új szabályozási szempontok és a vállalati igények egyre inkább az ISO 50001 rendszer bevezetésének irányába billenthetik az energetikai audit vs. ISO 50001 döntési dilemmát.

        Módosult az ESG törvény – elfogadták a módosításra vonatkozó javaslatcsomagot

        2025.06.17-én az Országgyűlés elfogadta az egy hónappal ezelőtt benyújtott, ESG törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot. A megszavazott módosítások egyrészt a hazai felkészülés racionalizálását, másrészt az európai szabályozási környezetben tapasztalható változásokra való reagálást is jelentik.

        Ahogy azt májusi blog blogbejegyzésünkben (Merre tovább, ESG törvény?) is részleteztük, több területet érintően kerülnek bevezetésre módosítások. A változtatások többek között a kötelezetti kör szűkítését, a korábbi adminisztrációs terhek csökkentését és az ESG szemléletű vállalati működés gyakorlati megerősödését szolgálják.

        A módosítások a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

        A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

        ESG törvény hatálya

        A 2025-ös üzleti évtől kezdődően szűkül a korábban érintett nagyvállalatok köre (ún. második hullámba tartozó kötelezettek).

        Kötelezettek azok a vállalkozások maradnak, melyekre az alábbi feltételek együttesen teljesülnek, az adott üzleti évet megelőző két üzleti évben:

        • a törvény sz. mellékletében felsorolt főtevékenységgel rendelkeznek (többek között egyes gyártótevékenységek, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai),
        • az éves nettó árbevétel meghaladja a 90 000 millió forintot,
        • a foglalkoztatotti létszám 500 fő felett

        A 2024-ben kezdődő üzleti évtől ESG beszámoló készítésére kötelezettek köre változatlan marad.

        Továbbá kikerülnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások (ezáltal a kkv-k közvetlen módon nem lesznek kötelezettek.)

        Mikro-, kis- és középvállalkozások

        ESG adatszolgáltatásra – pl. beszállítói kockázatértékelés keretében – 2027.06.30-ig mikro- és kisvállalkozások nem kötelezhetőek, valamint a középvállalkozások sem vállalhatnak ezirányú kötelezettséget sem írásos nyilatkozat, sem szerződés formájában. Az ESG kérdőíven keresztüli adatszolgáltatás a későbbiekben kiváltható lesz állami ESG minősítő értékelésével.

        Beszállítók szankcionálása

        A korábbiaktól eltérően, már nem kötelezik a vállalkozásokat a közvetlen szállítónál fellépő káros hatás fokozott kockázata esetén az adott tevékenységre vonatkozó üzleti kapcsolat megszüntetésére, hanem 30 napos szüneteltetést várnak el a kockázat minimalizálása érdekében.

        ESG beszámoló

        A 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tekintetében audit lefolytatása nem szükséges a 2025-ös évben. ESG beszámolót, tanúsítványt, társadalmi felelősségvállalási stratégiát a 2024-2026-os üzleti évek tekintetében nem kötelező benyújtani a Hatóság részére, illetve nyilvánosan közzétenni sem. Pontosításra kerül továbbá az ESG tanúsítvány fogalma, mely az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági véleményt jelenti.

        ESG közreműködők

        Módosulnak az ESG tanúsítókra vonatkozó szabályok, a Kormányhoz kerül a szabályozásuk. Az állami ESG minősítő részére hozzáférést biztosítanak a Menedzsmentplatform adataihoz, és minősítése figyelembe vehető a közbeszerzéseknél.

        Már a tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás felkínálása is jogosulatlan közreműködői tevékenységnek fog minősülni akkreditáció hiányában.

         

        A változtatások teljeskörű megismerése érdekében javasoljuk a módosított jogszabály részletes áttekintését. Igény esetén pedig állunk partnereink szíves rendelkezésére az aktuális kötelezettségek azonosítása terén.

        Merre tovább, ESG törvény?

        A múlt héten nyújtotta be a Kormány – a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat égisze alatt – az ESG törvény újabb módosítására irányuló javaslatát. Várta már ezt a pillanatot és a végleges szöveget a szakma, és várták a kötelezettek is, hiszen a társadalmi egyeztetéshez közzétett előterjesztés jelentős módosításokat vetített előre az uniós fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos könnyítési, halasztási törekvésekkel összhangban.

        Szűkülő hatály, kevesebb kötelezett

        A javaslat a kötelezettek számának drasztikus, nagyjából 90%-os csökkentését indítványozza.

        Ehhez egyrészt a nagyvállalatokra vonatkozó kritériumok változnának: a törvény hatálya alá azok a vállalkozások esnének, amelyek két üzleti évre vonatkoztatva megfelelnek az adott ágazatba eső főtevékenységre, árbevételre (> 90 000 000 000 Ft) és foglalkoztatotti létszámra (> 500 fő) vonatkozó feltételeknek. A megnevezett ágazatok közé tartozik többféle gyártótevékenység, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai.

        A hatályt érinti emellett, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások teljesen kikerülnének a kötelezettek közül.

        A mikro-, kis- és középvállalkozások fellélegezhetnek

        A javaslat a beszállítói adatszolgáltatáson keresztül érintett mikro-, kis-, és középvállalkozásokra rótt adminisztratív teher csökkentését, illetve az erre vonatkozó felkészülési idő kitolását célozza, amikor azt kezdeményezi, hogy 2027 közepéig mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás ne legyen kérhető, és erre vonatkozóan sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban ne legyen kötelezettség vállalható. E kötelezettségvállalási tilalmat a javaslat a középvállalkozásokra is kiterjeszti, amely azonban nem zárná ki, hogy a középvállalkozások üzleti megfontolás alapján önkéntesen ESG adatot szolgáltathassanak.

        Az adatszolgáltatással összefüggő további rendelkezés, hogy a középvállalkozásoknál, majd 2027 júliusától mikro- és kisvállalkozások esetén is az ESG szállítói kérdőív kiváltható lenne az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

        Az átmenet

        A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóként, illetve a nagyvállalkozásként a törvény hatálya alatt maradó kötelezettek számára a határidők nem változnak, azonban a javaslat alapján a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek első években történő teljesítéséhez nem kapcsolódna külső ellenőrzés, ugyanis a 2024-2025-2026. évekről elkészített ESG beszámolók SZTFH részére történő megküldésének, honlapon való nyilvánosságra hozatalának, ugyanezen időtartam alatt készült társadalmi felelősségvállalási stratégia közzétételének, valamint a 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tanúsításának kötelezettsége megszűnne.   

        Átmeneti, bizonytalan helyzetben ugyanakkor leginkább azok a vállalkozások vannak, akik a hatályos jogszabály alapján kötelezettek, és jelenleg a jogszabályi megfelelésre való felkészülés útján járnak, de a javaslat elfogadása esetén kikerülnek ebből a körből. A javaslatot a Parlament még tárgyalja, azaz koránt sem biztos, hogy a most megjelent szöveg kerül elfogadásra. Ahogy a javaslatról való döntés időpontja sem borítékolható, miközben a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek körében előírt kockázatelemzés elvégzésének első időpontja – 2025. június 30. – egyre közeleg. Egy azonban a bizonytalanságok közötti is biztos: a fenntarthatósági átállás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy milyen ezzel kapcsolatos kötelezettségeket írnak elő a jogszabályok.

        Fenntarthatósági jelentéstétel könnyítése – elfogadták a “Stop-the-clock” javaslatot

        2025.04.03-án az Európai Parlament sürgősségi eljárás keretében szavazott az Omnibus javaslatcsomag COM(2025) 80-as javaslatáról, ismertebb nevén a „Stop-the-clock” eljárásról, amely a jelentéstételi határidők meghosszabbítását foglalja magában.
        Az ügy sürgősségét alátámasztandó, az ülést követően a Parlament utasította elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

        Az elfogadott irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

        Új határidő a 2028-as év

        A képviselők nagy többséggel, módosítások nélkül fogadták el a javaslatot, amely a fenntarthatósági jelentéstételek határidejének megváltoztatását szorgalmazza.

        Ennek értelmében a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) szerinti, még jelentés előtt álló kötelezettekre vonatkozóan a jelentéstételi határidők két évvel későbbre fognak áthelyeződni (a korábbi 2025-ös év helyett a 2027-es évről kell első ízben jelentést készíteniük, 2028-ban.) Előbbihez igazodva a CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv) szerinti, első ízben jelentést készítő kötelezettek (legnagyobb vállalatok – 5000 fő felett) is hosszabb felkészülési időt kapnak az irányelv bevezetése és alkalmazása tekintetében. A tagállamoknak 2026 helyett 2027.07.26-ig kell a nemzeti jogrendekbe átültetniük az irányelvet, így 2028-tól lehet aktuális az első jelentések publikálása.

        Átültetés a nemzeti jogrendekbe

        A tagállamok 2025. december 31-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
        Fenti változások a hazai jogrendbe a számviteli törvény (2000. évi C. törvény), valamint az ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításán keresztül fognak bekerülni.

        Záró gondolatok

        Amint azt a 03.12-i blogcikkünkben is részleteztük, a másfél hónappal ezelőtt benyújtott EU Omnibus javaslatcsomagban szereplő módosítások több ponton támogatnák a jelentéstételi folyamatok egyszerűsödését.

        A határidők eltolása mellett szerepel többek között a foglalkoztatotti létszám emelésének javaslata is, mely jelentős mértékben, mintegy 1/5-ére csökkenthetné a jelenlegi kötelezettek körét.

        A cikk tárgyát képező szavazás eredményének köszönhetően a kötelezett vállalatok felkészülésének támogatása megkezdődött, ugyanakkor továbbra is nagy várakozás övezi a létszám határokat érintő változtatás esetleges elfogadását is, mely a jelen szavazásnak nem képezte tárgyát.

        Ajánlott tehát változatlanul nyomon követni az Európai Parlement vonatkozó üléseinek alakulását a javaslatcsomag további pontjainak alkalmazása kapcsán, melyekről blogunkon szintén tájékoztatást fogunk adni az eddigiekhez hasonlóan.

        DANDELION Kft. – SIKERES ESG TANÁCSADÓI AKKREDITÁCIÓ

        A DANDELION Kft. ESG tanácsadásra vonatkozó akkreditációs kérelmét a Szabályzott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jóváhagyta.

        A továbbiakban akkreditált ESG tanácsadóként is támogatjuk meglévő és jövőbeni Partnereinket.

        Az ESG-vel kapcsolatos szolgáltatásainkról bővebben itt talál információt: https://www.dandeliongroup.hu/service/esg-tanacsadas/

        Kibővített, ESG beszámolást segítő tartalmak és funkciók az SZTFH honlapján

        L2025.03.18-tól új szakmai tartalmakkal bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG hatósági tevékenységgel kapcsolatos felülete. A fejlesztéseknek köszönhetően az ESG-vel kapcsolatos feladatok egy része egyszerűbben és hatékonyabban teljesíthetővé válik.

        ESG kérdőív

        A közvetlen, érintett üzleti partnerek részére is kiküldendő kérdőívek kapcsán jogosan merült fel az elmúlt hónapokban a kötelezettek részéről az az igény, hogy annak idegen nyelvű – minimálisan angol – változata is elérhetővé váljon.

        Ennek az igénynek eleget téve az SZTFH a dokumentumot a honlapján most már angol nyelven is elérhetővé tette – mind a 12 besorolási kategória szerint -, melynek előállításában a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szakmai lektor szerepében vett részt.

        AZ ESG kérdőív kitöltését tovább segítendő, megjelentettek egy online segédletet is, mely kérdésenként végig vezeti a kitöltőt az egyes pontok értelmezésében.

        ESG Kalkulátor 2.0

        A kalkulátor segítséget nyújt az ESG kérdőív bizonyos kérdéseinek kitöltésében, melynek most már a továbbfejlesztett verziója érhető el az SZTFH weboldalán.

        Új funkciókkal bővült a korábbi változat, melynek elkészítésében szintén közreműködött a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata. Ezek közül talán a legpraktikusabb, hogy a kalkuláció végén megjelenő összegzés, az „Eredménykimutatás” oldal már pdf változatban is letölthetővé vált.

        Kiegészítették továbbá a kalkulátor súgóját, a számítások alapját szolgáltató források meghivatkozásra kerültek, valamint általános információs adatlap került a számítást tartalmazó lapok elé.

        Néhány számítási elem is módosításra került, ami egyrészt megnevezés pontosítást és további kategória felvételét is jelentette.

        Példaként a korábbi Földgáz/Egyéb hulladék kategóriában található háztartási hulladék (nem biomassza) és a használt olaj felhasznált mennyisége helyett a jelenlegi verzióban a települési hulladék (a hulladéknak nem minősülő biomassza kivételével), a hulladékolaj és új elemként a fahulladék tonnában kifejezett, felhasznált mennyiségét szükséges megadni.

        További részletes áttekintéshez javasoljuk az SZTFH honlapját felkeresni, az alábbi linken: https://sztfh.hu/tevekenysegek/esg-hatosagi-tevekenyseg/

        Cookies

        Cookie-kat használunk, hogy megértsük, hogyan használja webhelyünket, személyre szabjuk a tartalmat és javítsuk az élményt. Weboldalunk használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Adatvédelmi irányelvek.

        Elfogadom