Módosult az ESG törvény – elfogadták a módosításra vonatkozó javaslatcsomagot

2025.06.17-én az Országgyűlés elfogadta az egy hónappal ezelőtt benyújtott, ESG törvény módosítására vonatkozó javaslatcsomagot. A megszavazott módosítások egyrészt a hazai felkészülés racionalizálását, másrészt az európai szabályozási környezetben tapasztalható változásokra való reagálást is jelentik.

Ahogy azt májusi blog blogbejegyzésünkben (Merre tovább, ESG törvény?) is részleteztük, több területet érintően kerülnek bevezetésre módosítások. A változtatások többek között a kötelezetti kör szűkítését, a korábbi adminisztrációs terhek csökkentését és az ESG szemléletű vállalati működés gyakorlati megerősödését szolgálják.

A módosítások a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

ESG törvény hatálya

A 2025-ös üzleti évtől kezdődően szűkül a korábban érintett nagyvállalatok köre (ún. második hullámba tartozó kötelezettek).

Kötelezettek azok a vállalkozások maradnak, melyekre az alábbi feltételek együttesen teljesülnek, az adott üzleti évet megelőző két üzleti évben:

a törvény sz. mellékletében felsorolt főtevékenységgel rendelkeznek (többek között egyes gyártótevékenységek, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai),
az éves nettó árbevétel meghaladja a 90 000 millió forintot,
a foglalkoztatotti létszám 500 fő felett

A 2024-ben kezdődő üzleti évtől ESG beszámoló készítésére kötelezettek köre változatlan marad.

Továbbá kikerülnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások (ezáltal a kkv-k közvetlen módon nem lesznek kötelezettek.)

Mikro-, kis- és középvállalkozások

ESG adatszolgáltatásra – pl. beszállítói kockázatértékelés keretében – 2027.06.30-ig mikro- és kisvállalkozások nem kötelezhetőek, valamint a középvállalkozások sem vállalhatnak ezirányú kötelezettséget sem írásos nyilatkozat, sem szerződés formájában. Az ESG kérdőíven keresztüli adatszolgáltatás a későbbiekben kiváltható lesz állami ESG minősítő értékelésével.

Beszállítók szankcionálása

A korábbiaktól eltérően, már nem kötelezik a vállalkozásokat a közvetlen szállítónál fellépő káros hatás fokozott kockázata esetén az adott tevékenységre vonatkozó üzleti kapcsolat megszüntetésére, hanem 30 napos szüneteltetést várnak el a kockázat minimalizálása érdekében.

ESG beszámoló

A 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tekintetében audit lefolytatása nem szükséges a 2025-ös évben. ESG beszámolót, tanúsítványt, társadalmi felelősségvállalási stratégiát a 2024-2026-os üzleti évek tekintetében nem kötelező benyújtani a Hatóság részére, illetve nyilvánosan közzétenni sem. Pontosításra kerül továbbá az ESG tanúsítvány fogalma, mely az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági véleményt jelenti.

ESG közreműködők

Módosulnak az ESG tanúsítókra vonatkozó szabályok, a Kormányhoz kerül a szabályozásuk. Az állami ESG minősítő részére hozzáférést biztosítanak a Menedzsmentplatform adataihoz, és minősítése figyelembe vehető a közbeszerzéseknél.

Már a tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás felkínálása is jogosulatlan közreműködői tevékenységnek fog minősülni akkreditáció hiányában.

A változtatások teljeskörű megismerése érdekében javasoljuk a módosított jogszabály részletes áttekintését. Igény esetén pedig állunk partnereink szíves rendelkezésére az aktuális kötelezettségek azonosítása terén.

Merre tovább, ESG törvény?

A múlt héten nyújtotta be a Kormány – a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat égisze alatt – az ESG törvény újabb módosítására irányuló javaslatát. Várta már ezt a pillanatot és a végleges szöveget a szakma, és várták a kötelezettek is, hiszen a társadalmi egyeztetéshez közzétett előterjesztés jelentős módosításokat vetített előre az uniós fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos könnyítési, halasztási törekvésekkel összhangban.

Szűkülő hatály, kevesebb kötelezett

A javaslat a kötelezettek számának drasztikus, nagyjából 90%-os csökkentését indítványozza.

Ehhez egyrészt a nagyvállalatokra vonatkozó kritériumok változnának: a törvény hatálya alá azok a vállalkozások esnének, amelyek két üzleti évre vonatkoztatva megfelelnek az adott ágazatba eső főtevékenységre, árbevételre (> 90 000 000 000 Ft) és foglalkoztatotti létszámra (> 500 fő) vonatkozó feltételeknek. A megnevezett ágazatok közé tartozik többféle gyártótevékenység, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai.

A hatályt érinti emellett, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások teljesen kikerülnének a kötelezettek közül.

A mikro-, kis- és középvállalkozások fellélegezhetnek

A javaslat a beszállítói adatszolgáltatáson keresztül érintett mikro-, kis-, és középvállalkozásokra rótt adminisztratív teher csökkentését, illetve az erre vonatkozó felkészülési idő kitolását célozza, amikor azt kezdeményezi, hogy 2027 közepéig mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás ne legyen kérhető, és erre vonatkozóan sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban ne legyen kötelezettség vállalható. E kötelezettségvállalási tilalmat a javaslat a középvállalkozásokra is kiterjeszti, amely azonban nem zárná ki, hogy a középvállalkozások üzleti megfontolás alapján önkéntesen ESG adatot szolgáltathassanak.

Az adatszolgáltatással összefüggő további rendelkezés, hogy a középvállalkozásoknál, majd 2027 júliusától mikro- és kisvállalkozások esetén is az ESG szállítói kérdőív kiváltható lenne az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

Az átmenet

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóként, illetve a nagyvállalkozásként a törvény hatálya alatt maradó kötelezettek számára a határidők nem változnak, azonban a javaslat alapján a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek első években történő teljesítéséhez nem kapcsolódna külső ellenőrzés, ugyanis a 2024-2025-2026. évekről elkészített ESG beszámolók SZTFH részére történő megküldésének, honlapon való nyilvánosságra hozatalának, ugyanezen időtartam alatt készült társadalmi felelősségvállalási stratégia közzétételének, valamint a 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tanúsításának kötelezettsége megszűnne.

Átmeneti, bizonytalan helyzetben ugyanakkor leginkább azok a vállalkozások vannak, akik a hatályos jogszabály alapján kötelezettek, és jelenleg a jogszabályi megfelelésre való felkészülés útján járnak, de a javaslat elfogadása esetén kikerülnek ebből a körből. A javaslatot a Parlament még tárgyalja, azaz koránt sem biztos, hogy a most megjelent szöveg kerül elfogadásra. Ahogy a javaslatról való döntés időpontja sem borítékolható, miközben a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek körében előírt kockázatelemzés elvégzésének első időpontja – 2025. június 30. – egyre közeleg. Egy azonban a bizonytalanságok közötti is biztos: a fenntarthatósági átállás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy milyen ezzel kapcsolatos kötelezettségeket írnak elő a jogszabályok.

Fenntarthatósági jelentéstétel könnyítése – elfogadták a “Stop-the-clock” javaslatot

2025.04.03-án az Európai Parlament sürgősségi eljárás keretében szavazott az Omnibus javaslatcsomag COM(2025) 80-as javaslatáról, ismertebb nevén a „Stop-the-clock” eljárásról, amely a jelentéstételi határidők meghosszabbítását foglalja magában.
Az ügy sürgősségét alátámasztandó, az ülést követően a Parlament utasította elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az elfogadott irányelvek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

Új határidő a 2028-as év

A képviselők nagy többséggel, módosítások nélkül fogadták el a javaslatot, amely a fenntarthatósági jelentéstételek határidejének megváltoztatását szorgalmazza.

Ennek értelmében a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) szerinti, még jelentés előtt álló kötelezettekre vonatkozóan a jelentéstételi határidők két évvel későbbre fognak áthelyeződni (a korábbi 2025-ös év helyett a 2027-es évről kell első ízben jelentést készíteniük, 2028-ban.) Előbbihez igazodva a CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv) szerinti, első ízben jelentést készítő kötelezettek (legnagyobb vállalatok – 5000 fő felett) is hosszabb felkészülési időt kapnak az irányelv bevezetése és alkalmazása tekintetében. A tagállamoknak 2026 helyett 2027.07.26-ig kell a nemzeti jogrendekbe átültetniük az irányelvet, így 2028-tól lehet aktuális az első jelentések publikálása.

Átültetés a nemzeti jogrendekbe

A tagállamok 2025. december 31-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.
Fenti változások a hazai jogrendbe a számviteli törvény (2000. évi C. törvény), valamint az ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításán keresztül fognak bekerülni.

Záró gondolatok

Amint azt a 03.12-i blogcikkünkben is részleteztük, a másfél hónappal ezelőtt benyújtott EU Omnibus javaslatcsomagban szereplő módosítások több ponton támogatnák a jelentéstételi folyamatok egyszerűsödését.

A határidők eltolása mellett szerepel többek között a foglalkoztatotti létszám emelésének javaslata is, mely jelentős mértékben, mintegy 1/5-ére csökkenthetné a jelenlegi kötelezettek körét.

A cikk tárgyát képező szavazás eredményének köszönhetően a kötelezett vállalatok felkészülésének támogatása megkezdődött, ugyanakkor továbbra is nagy várakozás övezi a létszám határokat érintő változtatás esetleges elfogadását is, mely a jelen szavazásnak nem képezte tárgyát.

Ajánlott tehát változatlanul nyomon követni az Európai Parlement vonatkozó üléseinek alakulását a javaslatcsomag további pontjainak alkalmazása kapcsán, melyekről blogunkon szintén tájékoztatást fogunk adni az eddigiekhez hasonlóan.

DANDELION Kft. – SIKERES ESG TANÁCSADÓI AKKREDITÁCIÓ

A DANDELION Kft. ESG tanácsadásra vonatkozó akkreditációs kérelmét a Szabályzott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jóváhagyta.

A továbbiakban akkreditált ESG tanácsadóként is támogatjuk meglévő és jövőbeni Partnereinket.

Az ESG-vel kapcsolatos szolgáltatásainkról bővebben itt talál információt: https://www.dandeliongroup.hu/service/esg-tanacsadas/

Kibővített, ESG beszámolást segítő tartalmak és funkciók az SZTFH honlapján

L2025.03.18-tól új szakmai tartalmakkal bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG hatósági tevékenységgel kapcsolatos felülete. A fejlesztéseknek köszönhetően az ESG-vel kapcsolatos feladatok egy része egyszerűbben és hatékonyabban teljesíthetővé válik.

ESG kérdőív

A közvetlen, érintett üzleti partnerek részére is kiküldendő kérdőívek kapcsán jogosan merült fel az elmúlt hónapokban a kötelezettek részéről az az igény, hogy annak idegen nyelvű – minimálisan angol – változata is elérhetővé váljon.

Ennek az igénynek eleget téve az SZTFH a dokumentumot a honlapján most már angol nyelven is elérhetővé tette – mind a 12 besorolási kategória szerint -, melynek előállításában a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szakmai lektor szerepében vett részt.

AZ ESG kérdőív kitöltését tovább segítendő, megjelentettek egy online segédletet is, mely kérdésenként végig vezeti a kitöltőt az egyes pontok értelmezésében.

ESG Kalkulátor 2.0

A kalkulátor segítséget nyújt az ESG kérdőív bizonyos kérdéseinek kitöltésében, melynek most már a továbbfejlesztett verziója érhető el az SZTFH weboldalán.

Új funkciókkal bővült a korábbi változat, melynek elkészítésében szintén közreműködött a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata. Ezek közül talán a legpraktikusabb, hogy a kalkuláció végén megjelenő összegzés, az „Eredménykimutatás” oldal már pdf változatban is letölthetővé vált.

Kiegészítették továbbá a kalkulátor súgóját, a számítások alapját szolgáltató források meghivatkozásra kerültek, valamint általános információs adatlap került a számítást tartalmazó lapok elé.

Néhány számítási elem is módosításra került, ami egyrészt megnevezés pontosítást és további kategória felvételét is jelentette.

Példaként a korábbi Földgáz/Egyéb hulladék kategóriában található háztartási hulladék (nem biomassza) és a használt olaj felhasznált mennyisége helyett a jelenlegi verzióban a települési hulladék (a hulladéknak nem minősülő biomassza kivételével), a hulladékolaj és új elemként a fahulladék tonnában kifejezett, felhasznált mennyiségét szükséges megadni.

További részletes áttekintéshez javasoljuk az SZTFH honlapját felkeresni, az alábbi linken: https://sztfh.hu/tevekenysegek/esg-hatosagi-tevekenyseg/

Fenntarthatósági jelentéstételek egyszerűsítése – főbb tudnivaló az Omnibus javaslatcsomagról

2025.02.26-án benyújtásra és publikálásra került az ún. Omnibus javaslatcsomag („Simplification Omnibus; COM_2025_80_EN és COM_2025_81_EN) az Európai Bizottság által, mely többek között a fenntarthatósági jelentéstételek terén jelenthet majd egyszerűsítéseket a kötelezetti kör tekintetében, valamint a jelentéskészítés folyamatában.

Közvetlen előzmények
A benyújtott módosítási javaslatok fókuszában az európai versenyképesség fokozása áll, melyek hosszú távon az európai vállalkozások globális piaci helyzetének javítását szolgálhatják.
Ezen elképzelés megerősítéseként 2024. november 8-án az Európai Unió vezetői a Budapesti Nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Ebben többek között kinyilatkoztatásra került, hogy egyszerűsítési folyamat bevezetése szükséges annak érdekében, hogy jól értelmezhető, ésszerű és megfelelő szabályozási háttér támogassa az érintett vállalkozásokat, jelentős mértékben csökkentve például a jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív terheket.

Érintett szabályozások
A javaslatcsomag jelentéstételek tekintetében 3 főbb szabályozás megreformálását célozná, melyek pontosabban az EU Taxonómia rendelet, a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), valamint a CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv) szabályozások.

Főbb, várható módosítások

Kötelezetti kör szűkítése
A jelenleg érintett vállalkozások mintegy 80%-a kikerülne a kötelezettek közül, ugyanakkor bevezetésre kerülne egy egyszerűsített, önkéntes jelentési szabvány (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozott, ún. VMSE szabvány) alapján történő riportálás lehetősége.
Ez azt jelenti, hogy az első hullámba tartozó vállalkozások (több mint 500 főt foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, melyek 2024-es pénzügyi évről jelentenek 2025-ben) és második jelentéstételi hullámba tartozók (nagyvállalatok, melyek a 2025-ös pénzügyi évről jelentenek 2026-ban) egy része, továbbá a harmadik hullámba tartozók (tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások, amelyek 2027-től jelentenének) egésze már nem lenne érintett.
Továbbra is kötelezettek maradnának azon vállalkozások, melyek:

foglalkoztatotti létszáma meghaladja az 1000 főt, valamint
éves árbevételük meghaladja az 50 millió eurót
vagy mérlegük értéke 25 millió euró felett van.

Határidő módosítás
A második és harmadik hullám (500 fő alatti nagyvállalatok és tőzsdén jegyzett KKV-k) jelentéstételi kötelezettségei két évvel későbbre tolódnának, így 2026 helyett 2028-tól érintené őket a kötelezettség. A határidő módosításával költségcsökkentést szeretnék elősegíteni, az elkerülhető költségek megszüntetése által (ne kelljen a kötelezettség alóli mentesség előtti évre vonatkozóan jelentést készíteniük).

Szabályozások összehangolása
Ezen pont kulcs eleme, hogy a fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási követelmények harmonizálása megvalósulhasson, ezáltal növelve az áttekinthetőséget, megerősítve az egyenlő versenyfeltételeket. Tovább erősíti ezt a lépést, hogy az ágazatspecifikus jelentéstételi szabványok törlésre kerülnének.
A fentebbiekhez igazodva, fokozatos bevezetéssel valósítanák meg a gyakorlatba ültetést, a legnagyobb szereplőktől kezdve. Ez azt jelenti, hogy az irányelvek elfogadását 2026. júliusra halasztanák, míg a gyakorlati alkalmazást 2028. július 26-ig kellene megvalósítani.

Ellátási lánc értékelése
A jelentési kötelezettségek elsősorban a közvetlen üzleti partnerekre vonatkoznának, kivéve, ha valós káros hatásokra utaló információ áll rendelkezésre.
Az értékelés időbeli gyakoriságán is enyhítenének, az évenként helyett 5 éves gyakorisággal kellene azt elvégezniük a vállalkozásoknak.
Az értéklánc felmérése során korlátozásra kerülne a bekérhető információ mennyisége is, tehermentesítve ezzel az átvilágítási folyamatban érintett partnereket.

ESRS szabványok egyszerűsödése
Felülvizsgálatra fog kerülni a szabványcsalád, mely a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos szabványokat tartalmazza.
Csökkentenék a jelentés keretén belül megjelenítendő adatpontok számát, a leíró szövegrészekkel szemben a mennyiségi adatok riportálására kerülne nagyobb hangsúly. Ezáltal csak a lényeges információkon lenne a fókusz és csak azok feltüntetése lenne kötelező. Továbbá egyértelműbbé válna a lehatárolás a kötelező és önkéntes adatpontok között is.

Auditálási folyamat
Az auditálásra, külső ellenőrzésre vonatkozó követelmények tekintetében célzott iránymutatások kerülnének kidolgozásra a korábbi elképzelések szerinti, kötelező szabványok helyett. A szigorúbb auditkövetelmények elhagyása többek között a tanúsítási költségek csökkentését is jelenthetné.

Konklúzió
Az Omnibus javaslatcsomag még közel sem tekinthető végleges változásnak, viszont várhatóan néhány hónapon belül döntés születik az elfogadott és bevezetendő részletekről. Ezt követi majd a tagállami implementáció időszaka.
A hazai szabályozásban foglaltak továbbra is mérvadóak, módosításuk leginkább a CSRD szabályozással, valamint kapcsolódó ESRS szabványokkal kapcsolatosan valószínű.
Ezek ismeretében érdemes figyelemmel követni a közel jövőben várható jogszabályi változásokat, valamint dönteni a hosszú távú kötelezettségeket érintő, már megkezdett felkészülési folyamatok további elvégzésének részleteiről, tekintettel az auditálási folyamatokkal szemben megfogalmazott lehetséges változtatásokra is.

Fenntarthatósági jelentéstétel és auditálás: Milyen szerep hárul a könyvvizsgálókra?

A CSRD és az ISAE 3000, ISSA 5000 szabványok szerepe

Az utóbbi években a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi és auditálási kötelezettségei jelentősen átalakultak. Az Európai Unió új szabályozásaival, különösen a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) bevezetésével, a nem pénzügyi jelentések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez a cikk bemutatja a fenntarthatósági auditok fontosságát, a vonatkozó szabványokat és a könyvvizsgálók előtt álló kihívásokat.

A fenntarthatósági jelentéstétel fejlődése

A fenntarthatósági jelentési kötelezettségek az önkéntes keretrendszerektől (GRI, Carbon Disclosure Project, SASB stb.) a kötelező szabályozások felé mozdultak el. Az első követelmények a NFRD (Non-Financial Reporting Directive, 2014) formájában jelentek meg, amelyet később a CSRD váltott fel. A CSRD az ESG (Environmental, Social, Governance) beszámolókat is szabályozza, és a magyar Számviteli törvénybe is beépült.

Pénzügyi és fenntarthatósági jelentések kapcsolata

A fenntarthatósági jelentés egyre inkább összefonódik a pénzügyi kimutatásokkal, így a könyvvizsgálóknak új szemléletet kell elsajátítaniuk. A kettős lényegesség elve szerint a fenntarthatósági jelentések nemcsak a pénzügyi hatásokat vizsgálják, hanem azt is, hogy a vállalat milyen hatással van a környezetére és társadalmi környezetére.

Fenntarthatósági auditálás és bizonyossági szintek

A fenntarthatósági jelentések auditálásának folyamata kezdetben korlátozott bizonyosságot ad (negatív következtetés), de 2028-tól teljes bizonyossági tanúsítványt kell kiállítani (pozitív következtetés). Az auditálás az ISAE 3000 és ISSA 5000 szabványok szerint történik.

ISAE 3000: Nem pénzügyi információk hitelesítésére szolgál, például fenntarthatósági jelentések auditálására.
ISSA 5000: Kifejezetten fenntarthatósági auditokhoz fejlesztett nemzetközi szabvány, amely a könyvvizsgálók számára részletes eljárásokat ír elő.

A fenntarthatósági könyvvizsgálat folyamata

Az ISAE 3000 és ISSA 5000 szerint a fenntarthatósági audit a következő lépésekből áll:

Megbízás elfogadása: A vállalat fenntarthatósági stratégiájának és adatainak előzetes értékelése.
Tervezés: A fenntarthatósági jelentés kontextusba helyezése, a releváns adatok meghatározása.
Bizonyítékszerzési eljárások: A becslések és a folyamatok vizsgálata, interjúk lefolytatása.
Következtetések levonása és véleményalkotás: A jelentés megbízhatóságának és teljességének értékelése.

Kihívások a könyvvizsgálók számára:

A fenntarthatósági auditálás új szemléletet kíván meg a könyvvizsgálóktól, mivel:

A jogszabályi környezet összetett és folyamatosan változik.
Az auditálás multidiszciplináris csapatmunkát igényel, beleértve környezetvédelmi és társadalmi szakértőket.
A vállalatok által szolgáltatott kvalitatív adatok értékelése nagyobb bizonytalansággal jár.
A kettős lényegesség elemzéséhez szélesebb érintetti kör bevonása szükséges.

Az előaudit lehetősége

Az előaudit a fenntarthatósági auditálás előkészítő szakasza, amely segít a vállalatoknak felkészülni a teljes auditálásra. Az előaudit célja, hogy feltérképezze a jelentési rendszert, az adatgyűjtési és jelentési folyamatokat, valamint az esetleges hiányosságokat. Ennek során a könyvvizsgálók:

Áttekintik a jelentési rendszert: Felmérik a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, rendszerezésére és feldolgozására vonatkozó meglévő gyakorlatokat.
Azonosítják a kockázatokat: Megállapítják, hogy hol lehetnek adathiányok vagy -torzítások, és hogyan javíthatóak a folyamatok.
Javítási javaslatokat dolgoznak ki: A problémák és hiányosságok feltárása után az előaudit során a könyvvizsgálók javaslatokat fogalmaznak meg a szükséges korrekciók végrehajtására.

Az előaudit lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok időben azonosítsák a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos problémákat, így elkerülhetik a későbbi hibákat, és felkészülhetnek a teljes auditálásra. Ez a folyamat elősegíti a fenntarthatósági jelentések minőségének javítását, és lehetőséget ad a szükséges módosítások időben történő végrehajtására.

Új iránymutatás a KKV-k fenntarthatósági jelentéstételére

Mit jelent a VSME bevezetése?

Az elmúlt években a fenntarthatósági szempontok egyre meghatározóbbá váltak az üzleti világban, főleg az Európai Unió szabályozási környezetében. Noha a nagyvállalatok már szigorú ESG jelentési kötelezettségeknek kell megfeleljenek, a mikro, kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára eddig nem létezett egységes keretrendszer. Az EFRAG most ezt a hiányosságot kívánja orvosolni a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed SMEs) bevezetésével, amely egy önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány a nem tőzsdén jegyzett vállalkozások számára.

Miért fontos a VSME a KKV-k számára?

Bár a szabvány alkalmazása nem kötelező, számos vállalat számára mégis előnyt jelenthet, különösen a zöld finanszírozás elérése, a beszállítói láncok átláthatóságának növelése, valamint az üzleti partnerek és befektetők fenntarthatósági elvárásainak teljesítése szempontjából. A nagyvállalatok és pénzügyi intézmények ugyanis egyre inkább ESG-adatokra alapozzák döntéseiket, így azok a KKV-k, amelyek átlátható és strukturált jelentéseket tudnak nyújtani, versenyelőnyhöz juthatnak.

A VSME moduláris felépítésű, két szinten alkalmazható:

Alapmodul, amely a fenntarthatósági jelentéstételhez szükséges minimális követelményeket tartalmazza, biztosítva az átláthatóságot.
Átfogó modul, amely részletesebb adatokat nyújt, különösen a bankok és befektetők számára, akik egy vállalkozás fenntarthatósági kockázatait is szeretnék értékelni.

Mire számíthatnak a vállalkozások a bevezetést követően?

Bár a jelentéstétel egyelőre önkéntes, a piac folyamatos változásával könnyen előfordulhat, hogy a VSME fokozatosan iparági elvárássá válik. Azok a vállalkozások, amelyek már most beépítik a fenntarthatósági szempontokat működésükbe, felkészültebbek lesznek a jövőbeli szabályozásokra, miközben javíthatják hitelességüket és pénzügyi helyzetüket.

A jövő kilátásai

Az EFRAG 2025-től további képzésekkel, iránymutatásokkal és szemléletformáló eseményekkel kívánja segíti a VSME elterjedését, amelynek sikeréhez elengedhetetlen a pénzügyi intézmények és nagyvállalatok támogatása is.

Megjelent az ISO Environmental, Social and Governance (ESG) Implementation Principles – IWA 48:2024

2024 novemberében az ISO közzétette az ESG elvek implementálásáról szóló keretrendszerét, az IWA 48:2024 szabványt. Az új nemzetközi iránymutatás az ESG-szabályozás globális töredezettségét hivatott orvosolni, amelyet az egymást átfedő és versengő szabványok, valamint keretrendszerek okoznak.

A szabvány célja, hogy konzisztens, átlátható és megbízható alapelveket határozzon meg az ESG teljesítmény értékelésére és beépítésére. A meglévő jelentéstételi rendszereket nem helyettesíti, hanem kiegészíti, összhangban a nemzetközi szabványokkal.

Az IWA 48:2024 keretrendszere bármilyen méretű és ágazatú szervezet számára alkalmazható, függetlenül földrajzi vagy gazdasági különbségektől, illetve az ESG-implementáció előrehaladottságától. Különösen előnyös lehet a KKV-k és a fejlődő országok szervezetei számára.

A keretrendszer magában foglalja az ESG elvek szervezeti kultúrába való beépítését, a célok meghatározását, a teljesítmény mérését és jelentését. Az alábbi alapelveket és gyakorlatokat különösen hangsúlyozza:

Kockázatok és lehetőségek azonosítása
Érdekelt felek meghatározása és bevonása
Elszámoltathatóság és átláthatóság
Lényegességi értékelés
KPI rendszer kialakítása

Az ESG három fő pillérét – környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat – a következő lépések mentén tárgyalja a szabvány:

Kockázatok és lehetőségek azonosítása
Hatások értékelése
Kívánt eredmények és végrehajtási stratégiák meghatározása
Eredmények közzététele

Az IWA 48:2024 példákat és KPI-ajánlásokat is kínál, amelyeket két kategóriába sorol: elsődleges prioritású KPI-ok, amelyek minden szervezetre alkalmazhatók, valamint másodlagos prioritású KPI-ok, amelyek a fejlettebb jelentéstételi gyakorlattal rendelkező szervezetekre vonatkoznak.

A szabvány hangsúlyozza az ESG-minősítés szükségességét, a folyamatos fejlesztés fontosságát, valamint az átlátható és konzisztens jelentéstétel alapelveit. Az ISO új ESG-keretrendszere globális szinten teremthet átláthatóságot és összehasonlíthatóságot, hozzájárulva az ESG-jelentések és gyakorlatok egységesítéséhez.

Megjelent a Budapesti Értéktőzsde új Fenntarthatósági Jelentéstételi Útmutatója – Mi változott az ESG Jelentéstételi Útmutatóhoz képest?

2024 novemberében a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kiadta új Fenntarthatósági Jelentéstételi Útmutatóját, amely az ESG Jelentéstételi Útmutatót (2021) váltja fel. Az új dokumentum jelentős előrelépést jelent a fenntarthatósági jelentéstételi gyakorlatban, figyelembe véve az elmúlt évek szabályozási változásait és az európai uniós irányelvek alkalmazását.

Miért volt szükség az új útmutatóra?

Az ESG Jelentéstételi Útmutatót a BÉT 2021 februárjában adta ki, azzal a céllal, hogy segítse a tőzsdei kibocsátókat az ESG (Environmental, Social, Governance) jelentéseik elkészítésében. Azóta azonban a fenntarthatósági jelentéstételt érintő szabályozások jelentősen bővültek, és a jelentéstétel a legtöbb vállalat számára már törvényi kötelezettséggé vált.

Ennek fényében az új Fenntarthatósági Jelentéstételi Útmutató már nem ösztönző jellegű ajánlásokat tartalmaz, hanem a releváns jogszabályi előírásokra és az Európai Unió által bevezetett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványokra összpontosít.

Főbb változások és újdonságok

Jogszabályi integráció:
Az új útmutató beépíti az utóbbi években elfogadott nemzetközi és hazai jogszabályok előírásait, különös tekintettel a CSRD és az ESRS szabványokra. Az ESG jelentések készítése immár nem opcionális, hanem kötelező előírás számos vállalat számára.
Kettős lényegesség elve:
Az útmutató hangsúlyozza a kettős lényegesség elvét, amely szerint a vállalatoknak nemcsak a fenntarthatóságra gyakorolt hatásukat kell értékelniük, hanem azt is, hogy a fenntarthatósági kérdések milyen hatással vannak az üzleti teljesítményükre.
ESRS-alapú jelentések:
Az útmutató részletesen ismerteti az ESRS szabvány szerinti jelentéstételi követelményeket, amelyek az ESG jelentéseknél sokkal strukturáltabb és szabályozottabb keretet biztosítanak.
Technológiai támogatás:
Újdonságként az ESG szoftverek bevezetésének előnyei is részletesen bemutatásra kerülnek. Ezek az eszközök jelentős mértékben megkönnyítik a fenntarthatósági adatok gyűjtését, feldolgozását és a jelentések készítését.
Tematikus és szerkezeti változások:
Bár az új útmutató tematikailag hasonló az elődjéhez, jelentős szerkezeti átalakítások történtek, hogy jobban illeszkedjen a megváltozott szabályozási környezethez és a piaci igényekhez.

Mit jelent mindez a vállalatok számára?

A BÉT új Fenntarthatósági Jelentéstételi Útmutatója jelentős változásokat hoz a vállalati jelentéstételi gyakorlatban. Az érintett cégeknek mostantól nem csupán ajánlásokat kell követniük, hanem kötelező szabályokat, amelyeket az EU-s direktívák és szabványok határoznak meg. A jelentések készítése bonyolultabb, de egyben átláthatóbb és strukturáltabb folyamattá válik.

Az útmutató megjelenése fontos mérföldkő a fenntarthatósági jelentéstételi gyakorlat fejlődésében, amely hozzájárul a piac átláthatóságához és a fenntarthatósági szempontok erősebb integrációjához a vállalati működésben.