Fenntarthatósági jelentéstételek egyszerűsítése – főbb tudnivaló az Omnibus javaslatcsomagról

2025.02.26-án benyújtásra és publikálásra került az ún. Omnibus javaslatcsomag („Simplification Omnibus; COM_2025_80_EN és COM_2025_81_EN) az Európai Bizottság által, mely többek között a fenntarthatósági jelentéstételek terén jelenthet majd egyszerűsítéseket a kötelezetti kör tekintetében, valamint a jelentéskészítés folyamatában.

Közvetlen előzmények
A benyújtott módosítási javaslatok fókuszában az európai versenyképesség fokozása áll, melyek hosszú távon az európai vállalkozások globális piaci helyzetének javítását szolgálhatják.
Ezen elképzelés megerősítéseként 2024. november 8-án az Európai Unió vezetői a Budapesti Nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Ebben többek között kinyilatkoztatásra került, hogy egyszerűsítési folyamat bevezetése szükséges annak érdekében, hogy jól értelmezhető, ésszerű és megfelelő szabályozási háttér támogassa az érintett vállalkozásokat, jelentős mértékben csökkentve például a jelentéstételhez kapcsolódó adminisztratív terheket.

Érintett szabályozások
A javaslatcsomag jelentéstételek tekintetében 3 főbb szabályozás megreformálását célozná, melyek pontosabban az EU Taxonómia rendelet, a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), valamint a CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségekről szóló Irányelv) szabályozások.

Főbb, várható módosítások

Kötelezetti kör szűkítése
A jelenleg érintett vállalkozások mintegy 80%-a kikerülne a kötelezettek közül, ugyanakkor bevezetésre kerülne egy egyszerűsített, önkéntes jelentési szabvány (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozott, ún. VMSE szabvány) alapján történő riportálás lehetősége.
Ez azt jelenti, hogy az első hullámba tartozó vállalkozások (több mint 500 főt foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó vállalkozások, melyek 2024-es pénzügyi évről jelentenek 2025-ben) és második jelentéstételi hullámba tartozók (nagyvállalatok, melyek a 2025-ös pénzügyi évről jelentenek 2026-ban) egy része, továbbá a harmadik hullámba tartozók (tőzsdén jegyzett kkv-k és egyéb vállalkozások, amelyek 2027-től jelentenének) egésze már nem lenne érintett.
Továbbra is kötelezettek maradnának azon vállalkozások, melyek:

• foglalkoztatotti létszáma meghaladja az 1000 főt, valamint
• éves árbevételük meghaladja az 50 millió eurót
• vagy mérlegük értéke 25 millió euró felett van.

Határidő módosítás
A második és harmadik hullám (500 fő alatti nagyvállalatok és tőzsdén jegyzett KKV-k) jelentéstételi kötelezettségei két évvel későbbre tolódnának, így 2026 helyett 2028-tól érintené őket a kötelezettség. A határidő módosításával költségcsökkentést szeretnék elősegíteni, az elkerülhető költségek megszüntetése által (ne kelljen a kötelezettség alóli mentesség előtti évre vonatkozóan jelentést készíteniük).

Szabályozások összehangolása
Ezen pont kulcs eleme, hogy a fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási követelmények harmonizálása megvalósulhasson, ezáltal növelve az áttekinthetőséget, megerősítve az egyenlő versenyfeltételeket. Tovább erősíti ezt a lépést, hogy az ágazatspecifikus jelentéstételi szabványok törlésre kerülnének.
A fentebbiekhez igazodva, fokozatos bevezetéssel valósítanák meg a gyakorlatba ültetést, a legnagyobb szereplőktől kezdve. Ez azt jelenti, hogy az irányelvek elfogadását 2026. júliusra halasztanák, míg a gyakorlati alkalmazást 2028. július 26-ig kellene megvalósítani.

Ellátási lánc értékelése
A jelentési kötelezettségek elsősorban a közvetlen üzleti partnerekre vonatkoznának, kivéve, ha valós káros hatásokra utaló információ áll rendelkezésre.
Az értékelés időbeli gyakoriságán is enyhítenének, az évenként helyett 5 éves gyakorisággal kellene azt elvégezniük a vállalkozásoknak.
Az értéklánc felmérése során korlátozásra kerülne a bekérhető információ mennyisége is, tehermentesítve ezzel az átvilágítási folyamatban érintett partnereket.

ESRS szabványok egyszerűsödése
Felülvizsgálatra fog kerülni a szabványcsalád, mely a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos szabványokat tartalmazza.
Csökkentenék a jelentés keretén belül megjelenítendő adatpontok számát, a leíró szövegrészekkel szemben a mennyiségi adatok riportálására kerülne nagyobb hangsúly. Ezáltal csak a lényeges információkon lenne a fókusz és csak azok feltüntetése lenne kötelező. Továbbá egyértelműbbé válna a lehatárolás a kötelező és önkéntes adatpontok között is.

Auditálási folyamat
Az auditálásra, külső ellenőrzésre vonatkozó követelmények tekintetében célzott iránymutatások kerülnének kidolgozásra a korábbi elképzelések szerinti, kötelező szabványok helyett. A szigorúbb auditkövetelmények elhagyása többek között a tanúsítási költségek csökkentését is jelenthetné.

Konklúzió
Az Omnibus javaslatcsomag még közel sem tekinthető végleges változásnak, viszont várhatóan néhány hónapon belül döntés születik az elfogadott és bevezetendő részletekről. Ezt követi majd a tagállami implementáció időszaka.
A hazai szabályozásban foglaltak továbbra is mérvadóak, módosításuk leginkább a CSRD szabályozással, valamint kapcsolódó ESRS szabványokkal kapcsolatosan valószínű.
Ezek ismeretében érdemes figyelemmel követni a közel jövőben várható jogszabályi változásokat, valamint dönteni a hosszú távú kötelezettségeket érintő, már megkezdett felkészülési folyamatok további elvégzésének részleteiről, tekintettel az auditálási folyamatokkal szemben megfogalmazott lehetséges változtatásokra is.