Kötelező monitoringrendszerrel a felelős vízkészlet-gazdálkodás útján – a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek új szabályai

A 221/2025. (VII. 24.) Korm. rendelet a felszín alatti vízkészletek védelmében és fenntartható használatában hoz jelentős új szabályokat, amelyek a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetekben lesznek érvényben. Ezeket a körzeteket a kormány azért jelölte ki, mert itt a vízbázisok állapota és utánpótlódása különösen érzékeny a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatásaira. A rendelet célja, hogy hosszú távon megőrizze a környezeti értékeket, miközben a vízhasználatot összhangba hozza a gazdasági és ökológiai érdekekkel.

A rendelet különleges vízkészlet-gazdálkodási körzeteket jelöl ki a Nyírség és a Rétköz területén, amely körzetekben a felszín alatti vízkivételt egyedi szabályozáshoz és feltételrendszerhez köti a jogalkotó. Ezekben a körzetekben kötelező lesz monitoringrendszer kiépítése, a monitoring kutakat pedig fel kell szerelni folyamatos üzemű vízszintregisztráló eszközzel, kivételt képeznek ez alól a háztartási célú kutak. A víz mennyiségének mérését biztosítandó, a monitoringrendszert folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel, vagy 5 évnél nem régebben – akkreditált laboratórium által – kalibrált digitális vízszintmérővel szükséges ellátni.

A vízkivételre tervezett termelőkút létesítése előtt a területileg illetékes kormányhivatal bírálja el a benyújtott, monitoringrendszerre vonatkozó, a rendelet által elvárt tartalmú monitoringtervet. A monitoringtervben javaslatot kell tenni legalább három, a vízkivétel utánpótlódási területére eső, a vízadó víztestre szűrőzött monitoring kút létesítésére. Új kút létesítése nem szükséges, ha a vízkivétel utánpótlódási területén már található érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező monitoring kút. A területileg érintett vízügyi igazgatási szerv által üzemeltetett, monitoring-hálózat részét képező kutakat előnyben kell részesíteni.

A kutakat (termelő és monitoring) alkalmassá kell tenni mennyiségi és kémiai paraméterek mérésére és a mennyiségi adatok továbbítására. Az üzemeltetőnek folyamatos hozzáférést kell biztosítania a mérési adatokhoz a területileg érintett vízügyi szerv számára.

Fontos kiemelni, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetekben – a lakossági vízellátás folyamatosságát biztosítandó – a lakossági célú termelő kutak vízadó rétegére termelőkutat kizárólag víziközmű-szolgáltató létesíthet.

A területileg illetékes vízügyi szerv a monitoringterv és az adott víztest állapotértékelése alapján adja ki a termelőkút üzemeltetésére vonatkozó engedélyt, amelyben a vízhasználat éves szinten nem haladhatja meg a 40 000 m³-t. A vízügy a tényleges vízhasználatok nyomonkövetésére felhasználja a monitoringrendszer adatait és igénybe vehet műholdas, távérzékelési eszközöket is. Az adatok alapján 2 évente megatározásra kerül a vízkivétel okozta süllyedési trend. Ha a süllyedés mértéke túllépi a vízügy által meghatározott értéket, az a vízjogi engedély felülvizsgálatával és az éves kitermelhető vízmennyiség korlátozásával járhat.

A cikk szerzője: Bognár Áron, környezetvédelmi és fenntarthatósági tanácsadó

EUDR: Nincs megállás

Az elmúlt hónapokban tapasztalható bizonytalanság után az Európai Bizottság bejelentette, milyen változtatásokat javasol az erdőirtásmentességi rendelet (EUDR) tekintetében.

Ahogy mi is hírt adtunk róla, a fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogszabályok hatályba lépése sorra tolódik, de most úgy tűnik, hogy az EUDR nem áll be ebbe a sorba, az Unió nem adta fel az erdők megmaradása érdekében folytatott küzdelmet.

Miről is szól ez a jogszabály?

Az Unió 2023/1115 rendeletének célja, hogy az uniós piacon megjelenő termékek minél kevésbé járuljanak hozzá az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz világszerte. Nem csoda, hogy ezzel kapcsolatban lépett az uniós jogalkotó, hisz az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 420 millió hektárnyi erdő (nagyobb terület, mint az Európai Unió!) pusztult el 1990 és 2020 között erdőirtás következtében.

Hét árukategória érintett:

szarvasmarha,
kakaó,
kávé,
olajpálma,
gumi,
szója
fa,

valamint az ezekből készült, ezeket tartalmazó vagy ezekkel etetett egyes termékek.

A jogszabállyal a felsorolásban szereplő áruk és termékek uniós piacokra kerülését (import vagy forgalomba helyezés útján) vagy onnan való exportját kötik ahhoz a feltételhez, hogy ezek erdőirtásmentes területről származzanak. Emellett a rendelet megköveteli, hogy az érintett áru- és termékkörök előállítása során a vonatkozó jogszabályokat betartsák, és mindezek fennállásáról a piaci szereplő, kereskedő nyilatkozatot tegyen.

Mely vállalkozások és mikortól érintettek?

A rendelet a kereskedelmi tevékenység keretében releváns árut vagy termékeket forgalomba hozó vagy exportáló piaci szereplőkre, és a releváns terméket kereskedelmi tevékenység keretében forgalmazó kereskedőkre vonatkozik. Eltérő ugyanakkor a kötelezettségek terjedelme a kkv és a kkv-nak nem minősülő kötelezettek tekintetében.

A jogszabály 2025. december 30. napjától alkalmazandó (a 2020. december 31-ig létrehozott mikro- és kisvállalkozás piaci szereplők számára pedig 2026. június 30. napjától).

A javaslat és ami utána következik

Az Európai Bizottság javaslata két új típusú szereplőt vezetne be:

a downstream piaci szereplőt, amely EUDR releváns terméket hoz forgalomba vagy exportál azt követően, hogy annak elemei már az uniós piacra kerültek, illetve
a mikro- vagy kisvállalkozás elsődleges piaci szereplőt, amely alacsony kockázatú országból származik és a saját maga által előállított terméket hozza forgalomba vagy exportálja az uniós piacon.

Ezen új fogalmaknak megfelelő személyek, szervezetek, illetve a nem mikro- és középvállalkozás kereskedők kellő gondossági nyilatkozattal kapcsolatos terhei csökkennének, amely könnyebbséget jelentene mind a kötelezettek, mind pedig a mögöttes IT rendszer számára.

Az előterjesztés alapján a mikro- és kisvállalkozások újabb fél éves haladékot kapnának 2026 december végéig, ugyanakkor a közép- és nagyvállalatok esetében a 2025. december 30-i alkalmazási határidő nem módosul, ők azonban a 2026 júniusáig tartó átmeneti időszakban hatósági részről nem ellenőrzésre, hanem támogatásra számíthatnának.

A fentiekről való döntés az Európai Parlament és a Tanács kezében van. A decemberi határidő azonban közel, amíg nincs egyértelmű döntés, a jogszabály jelenlegi formájában irányadó. Nem vitás, hogy a rendelet az érintett, nagyszámú vállalkozás részéről új folyamatok bevezetését kívánja meg, amely adott pillanatban erőforrásigényes lehet. Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk a célt, amely nemcsak a környezet védelme, de a vállalkozások számára is meghatározó, a fenntartható beszállítói láncokkal elérhető ellátásbiztonság.

Közeleg a határidő: év végéig el kell végezni az energetikai felülvizsgálatot!

Az energetikai felülvizsgálat célja az épület fűtési és légkondicionáló rendszerek hatékonyságának javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A kötelezettségek betartása nemcsak jogszabályi elvárás, hanem hosszú távon gazdasági előnyt is jelenthet az üzemeltetők számára.

Az alábbiakban összefoglaljuk az energetikai felülvizsgálati kötelezettségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mi írja elő a kötelezettséget?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény VIII/A. fejezete írja elő az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos kötelezettségeket.

Mire kell energetikai felülvizsgálatot végezni?

Azon épületet vagy több épületet együttesen ellátó fűtési vagy légkondicionáló rendszerek, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumnak:

a) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer.

vagy

b) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer.

Bizonyos esetekben a kötelezett mentesülhet az energetikai felülvizsgálat alól – például, ha az épület rendelkezik megfelelő épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel.

Meddig kell az energetikai felülvizsgálatot elvégezni?

Az energetikai felülvizsgálatot első alkalommal 2025. december 31-ig kell elvégeztetni, azon rendszerek esetében, amelyek 2022. január 1. előtt kerültek üzembehelyezésre.

A 2022. január 1. után üzembehelyezett berendezések esetében az üzembehelyezést követő 1 éven belül kell elvégezni.

Az energetikai felülvizsgálatot 8 évente kell megismételni.

Az energetikai auditra kötelezett vállalatoknak az energetikai felülvizsgálatot az energetikai audit keretében kell elvégezni.

Ki végezheti el az energetikai felülvizsgálatot?

Csak regisztrációval rendelkező energetikai felülvizsgáló végezheti.

A regisztrált energetikai felülvizsgálók listája elérhető a hatóság honlapján:

https://nemzetiklimavedelmihatosag.kormany.hu/v2/ehat

Könnyítés a CSRD első hullámos kötelezettjeinek

Sok szó esett már a CSRD szerinti jelentéstételt elhalasztó Omnibus javaslatcsomagról, amely egyrészt a jövőben jelentést készítőkre vonatkozó kötelezettségek határidejét hosszabbította meg, másrészt tartalmi változásokat szorgalmazott az ESRS szabványt illetően. A CSRD alkalmazása, tartalma tehát jelenleg is formálódik, miközben az első hullámos, a 2024-es évről jelentők már publikálták első jelentéseiket.

Ezen első hullámos kötelezettek helyzetét kezelendő, az Európai Bizottság július közepén módosította az ESRS szabványt, és lehetőséget adott arra, hogy bizonyos, az átmeneti rendelkezések alapján az első jelentésben elhagyható információk a következő években, a 2025. és a 2026. évekre vonatkozóan se szerepeljenek a jelentésben. Ilyen közzétételek a következők:

a hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből származó várható pénzügyi hatások,
E4 Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
S1 Saját munkaerő (az átlagosan 750-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknál az S1 téma idei évben elhagyható részei, pl. S1-7, 8)
S2 Az értékláncban dolgozók
S3 Érintett közösségek
S4 Fogyasztók és végfelhasználók
Scope 3 kibocsátás és az összesített kibocsátás azon vállalkozásoknál, akik átlagosan legfeljebb 750 alkalmazottat foglalkoztatnak.

Amennyiben azonban az adott téma lényeges a vállalkozás szempontjából, még az átmeneti elhagyás alkalmazása esetén is, bizonyos összesített információk közzététele kötelező.

A módosítás értelmében tehát az első hullámos társaságoknak a következő években nem kell az első jelentéshez képest többletinformációt szolgáltatniuk, és a 750 főnél többet foglalkoztató társaságok is részesülnek az átmeneti könnyítésekből.

Karbon a határon: mit hoz a CBAM az importőröknek?

Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozási rendszere az elmúlt években látványosan átalakult. Míg a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit bővíti ki, addig a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) az importált áruk karbonintenzitásának kiegyenlítését célozza. Mindkettő közös jellemzője, hogy az Omnibus módosításcsomag finomhangolásokat vezet be annak érdekében, hogy a piaci szereplők gördülékenyebben tudjanak alkalmazkodni a szabályozáshoz.

2023-ban az Európai Unió egy új, mérföldkőnek számító szabályozást vezetett be: a CBAM szabályozást, amely az importált áruk karbonintenzitását hivatott kiegyenlíteni. A mechanizmus lényege, hogy a harmadik országokból érkező, szén-dioxid-intenzív termékek ne kerülhessenek előnyösebb helyzetbe pusztán azért, mert előállításuk kevésbé szigorú környezetvédelmi feltételek mellett zajlik. Ez tulajdonképpen egy határon alkalmazott karbonadó, amely biztosítja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) alkalmazott szén-dioxid ár a behozott árukra is érvényesüljön.

A CBAM jogi alapját az Európai Parlament és a Tanács 2023/956/EU rendelete, valamint a magyar 2023. évi CV. törvény adja. Az átmeneti időszak 2023. október 1-jén kezdődött, amelyben az importőröknek egyelőre csak adatgyűjtési és jelentéstételi kötelezettségeik vannak. A negyedéves CBAM-jelentésekben az importmennyiséget, a termeléshez kapcsolódó közvetlen és bizonyos esetekben közvetett szén-dioxid-kibocsátást, valamint az esetlegesen már más országban megfizetett karbonadót kell feltüntetni. A 2024. júliustól kötelezően alkalmazandó valós kibocsátási adatok nagy kihívást jelentenek az ellátási láncok szereplőinek, hiszen ehhez pontos beszállítói információkra van szükség.

A tényleges pénzügyi kötelezettség 2026. január 1-jétől indul: ettől kezdve csak az úgynevezett engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz birtokában lehet érintett termékeket behozni az EU-ba, és az importőröknek a termékeik karbonintenzitása alapján CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk.

A CBAM jelenleg hat ágazat importjára vonatkozik (cement, alumínium, műtrágyák, villamos energia, vas- és acél, hidrogén), bizonyos kivételekkel, és 2027–2030 között várhatóan kiterjesztik más szén-dioxid-intenzív szektorokra is.

Az uniós döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy a rendszer adminisztratív terhet ró az importőrökre, különösen a kisebb vállalkozásokra. Éppen ezért a CBAM kapcsán is érvényesülnek az Omnibus-módosítások, amelyek célja, hogy egyszerűbbé és kezelhetőbbé tegyék a rendszer bevezetését. Ezek közül a legfontosabbak: az évi 50 tonnás mentességi küszöb, amely mentesíti az alkalmi importőröket a teljes CBAM-eljárás alól; az átlagos, EU által meghatározott karbonintenzitási referenciaértékek alkalmazása 2027-től; valamint az első tanúsítvány-vásárlási kötelezettség és az első éves bevallás határidejének kitolása 2027-re. Ugyancsak változik a szankciórendszer: az adminisztratív hibákért enyhébb, arányosabb büntetések járnak majd.

A CBAM célja világos: megőrizni a tisztességes versenyt az európai piacon, és megakadályozni a karbon-szivárgást, vagyis a termelés áthelyezését kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozású országokba. Bár az indulás adminisztratív kihívásokkal jár, hosszú távon a rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az EU kibocsátáscsökkentési céljai a globális kereskedelemben is érvényesüljenek.

Hitel, kölcsön, lízing és az ESG adatok

Az ESG törvény nyári módosításával (Módosult az ESG törvény – elfogadták a módositásra vonatkozó javaslatcsomagot) összhangban a Magyar Nemzeti Bank elvárásai is módosultak a hitelnyújtás, pénzkölcsönnyújtás vagy pénzügyi lízing előkészítése során gyűjtendő ESG információk tekintetében.

A 9/2024. (IX.24.) számú MNB ajánlást július 1-től felváltotta a 7/2025. (VI.23.) számú MNB ajánlás. Ez tartalmazza azon elvárásokat, amelyek alapján a pénzügyi szervezetek a kérelem elbírálásához különféle fenntarthatósági adatokat kérnek be a hitelfelvevőktől. Ezen információk nyújtanak segítséget abban hogy megítéljék, milyen hatást gyakorol az adott vállalkozás a környezetre, az érintett társadalmi csoportokra, valamint milyen vállalatirányítási elveket alkalmaz, és ezáltal milyen, – adott esetben a gazdasági helyzetét is befolyásoló – fenntarthatósági kockázatot hordoz.

A friss ajánlás a korábbi változathoz képest az érintett hitel-, kölcsön-, és lízing- kérelmezőkben tér el jelentősen: immár nem minden vállalkozás számára történő kihelyezés esetén kell a pénzügyi szervezetnek a megadott kérdéseket feltennie, hanem kizárólag az olyan magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaság (ideértve a külföldi vállalkozás fióktelepét) kérelmező esetén, amely

nem szabályozott pénzügyi szolgáltató
számviteli törvény alapján egyedi vagy összevont fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, illetve az ESG törvény alapján egyedi vagy összevont ESG beszámoló készítésére kötelezett és
rendelkezik legalább egy már – saját maga vagy az anyavállalat által – közzétett fenntarthatósági jelentéssel, illetve – saját maga vagy anyavállalat által készített – ESG beszámolóval.

A fent ismertetett szűkítés mellett a kérdéssor alkalmazásának ütemterve nem változott, az évek előrehaladtával egyre alacsonyabb összegű hitelkihelyezéseket fed le 500 millió forinttól indulva.

A kérdéssorban szereplő kérdésekről elmondható, hogy összességében nagy az átfedés az SZTFH által kialakított ESG kérdőívvel, de szerepel benne néhány eltérés is. A korábbi változathoz képest hozzáadott kérdések száma minimális, inkább a kérdésszám csökkenése tapasztalható, emellett pedig kikerültek a KKV-kra vonatkozó blokkok.

Az ajánlás azon újdonságának következtében, miszerint a megkívánt ESG adatok külső adatszolgáltatótól is beszerezhetőek, a Bankszövetség bizonyos csatlakozott tagbankok számára egy Közös Digitális ESG Platform létrehozását tervezi, amelybe feltölthetőek lesznek a kérdéssorra adott válaszok, illetve az ESG beszámolók, ezzel könnyítve az adminisztrációs terhet mind a vállalatok, mind a pénzügyi szervezetek oldalán.

IFRS S1 és S2 – A fenntarthatósági jelentéstétel új korszaka a globális pénzügyi piacokon

A fenntarthatóság pénzügyi szabályozása új szintre lépett: az IFRS Foundation által létrehozott Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (ISSB) 2023 júniusában közzétette az első két globális szintű fenntarthatósági közzétételi szabványt, amelyek mérföldkövet jelentenek a vállalatok számára a pénzügyileg releváns ESG-információk jelentésében.

A szabályozás célja, hogy a környezeti, társadalmi és kormányzási (ESG) tényezők ne különálló narratívákban, hanem a vállalatok pénzügyi teljesítményével integráltan jelenjenek meg – biztosítva ezzel a tőkepiacok számára az átlátható és összehasonlítható döntéshozatali alapokat.

Az új szabványok neve és funkciója:

Az IFRS S1 és S2 standardok alkalmazása 2024. január 1-jétől lehetséges, így az első jelentések a 2024-es évre vonatkozóan, 2025-ben várhatók. Ezekkel a szabványokkal a fenntarthatóság közzététele immár nem csupán önkéntes felelősségvállalás, hanem a globális pénzügyi beszámolás szerves részévé válik.

Az IFRS S1 szabvány általános keretrendszert nyújt a pénzügyileg lényeges fenntarthatósági információk közzétételéhez. A cél az, hogy a befektetők és más tőkepiaci szereplők olyan átlátható, strukturált és megbízható fenntarthatósági adatokat kapjanak, amelyek ténylegesen befolyásolhatják a vállalat értékét, pénzáramlását, jövedelmezőségét vagy kockázati profilját. A szabvány hangsúlyozza, hogy a fenntarthatósági információkat nem elkülönítve, hanem a pénzügyi jelentésekkel integrált módon kell bemutatni. A jelentéstétel a vállalat teljes értékláncára kiterjed – vagyis nemcsak a közvetlen tevékenységekre, hanem a beszállítókra, partnerekre és akár a termékek vagy szolgáltatások végső felhasználására is. Az IFRS S1 a TCFD (Task Force on Climate-Related Financial Disclosures) négy pillérét veszi alapul: kormányzás, stratégia, kockázatkezelés, valamint mérőszámok és célkitűzések. Ez a struktúra biztosítja, hogy a közzétett információk következetesek, értelmezhetők és összevethetők legyenek az egyes iparágak és régiók között.

Az IFRS S2 szabvány kifejezetten a klímaváltozással kapcsolatos jelentéstételre fókuszál. A klímakockázatok – legyenek azok fizikaiak, például szélsőséges időjárási események, vagy átmenetiek, mint a szabályozási környezet változása – komoly hatással lehetnek a vállalatok működésére, értékteremtésére és finanszírozási lehetőségeire. Az S2 célja, hogy a cégek átfogó és számszerűsíthető módon számoljanak be arról, hogyan érinti őket a klímaváltozás, és milyen intézkedéseket tesznek a kockázatok mérséklésére. A jelentéstétel kiterjed a vállalat üvegházhatásúgáz-kibocsátására (Scope 1, 2 és bizonyos esetekben Scope 3), a klímacélokra, valamint arra, hogy a szervezet mennyire képes ellenállni különböző éghajlati forgatókönyvek – például a globális átlaghőmérséklet 1,5 vagy 2 Celsius-fokos emelkedése – esetén.

Az IFRS S2 módosításai: adminisztratív tehercsökkentés és nemzetközi sztenderdekhez való közelítés

2025 tavaszán az IFRS fenntarthatósági szabványok fejlesztéséért felelős ISSB több módosítást is javasolt az IFRS S2 szabvány kapcsán. Ezek célja egyértelműen az volt, hogy csökkentsék a jelentéstétel adminisztratív terheit, különösen a pénzügyi szolgáltatók és közepes méretű vállalatok számára, miközben megőrzik a beszámolási követelmények döntéshozatalhoz való relevanciáját. A módosítási tervezetet 2025. április 28-án tették közzé, és azt egy két hónapos társadalmi egyeztetési időszak követte, amely során a piaci szereplők visszajelzést adhattak a javaslatokról. A véglegesített szabvány várhatóan 2025 negyedik negyedévében jelenik meg.

Az IFRS S2 szabvány módosításai különösen figyelemre méltóak, mivel hatással lehetnek az EU-ban jelenleg átalakuló ESRS szabványokra is. Az EU célja, hogy a fenntarthatósági jelentéstételt jobban összehangolja a nemzetközi sztenderdekkel – ebben a GRI mellett az IFRS is kiemelt szerepet kap.

Az IFRS S2 friss javaslatai főként az üvegházhatású gázok (ÜHG) számítási módszereit egyszerűsítik az alábbi pontokon:

Az IFRS fenntarthatósági szabványok következő fejlesztési irányai: biodiverzitás és humántőke

Az IFRS S1 és S2 szabványok bevezetését követően az ISSB munkatervében további, kiegészítő fenntarthatósági szabványok és irányelvek kidolgozása szerepel. Ezek célja a jelentéstételi rendszer mélyítése, valamint a közzétételek összehasonlíthatóságának és pénzügyi relevanciájának erősítése.

A következő időszakban két fő fejlesztési irány emelkedik ki:

Az IFRS fenntarthatósági szabványok bevezetése nem csupán jogi kötelezettséget, hanem stratégiai lehetőséget is jelent a vállalatok számára. A pénzügyi és nem-pénzügyi adatok integrált kezelése elősegíti a kockázatok pontosabb értékelését, a befektetői bizalom megerősítését, valamint a hosszú távú értékteremtés átláthatóbb bemutatását. Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek a szabványok alkalmazására, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, hiszen képesek lesznek strukturált, megbízható és pénzügyileg releváns fenntarthatósági információkat nyújtani a globális piac szereplői számára.

Munkavállalói elégedettség és az AI, avagy a globális munkaerőpiac állapota 2025-ben

A Gallup minden évben közzéteszi a globális munkavállalói elkötelezettségről és jóllétről szóló kutatását, amelyben számos indikátor együttes értelmezésével igyekeznek közelebb kerülni a globális munkavállalói lelkülethez.

Még mielőtt rátérnénk a jelentésre, érdemes megemlíteni néhány gondolatot a vezetői összefoglalóból, amelyek a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térnyerésére hívják fel a figyelmet. Ahogyan mind tapasztaljuk, a technológia fejlődésének van egy olyan tulajdonsága, hogy háttérbe szoríthatja a személyes kapcsolatokat. Az AI egyre növekvő jelenléte tovább mélyítheti az elidegenedést nemcsak a kollegiális, hanem más személyes kapcsolatokban is, hiszen a személyes interakciók (pl. segítségkérés) helyét már más veszi át. A Gallup jelentés egyik fő üzenete, hogy az emberi kapcsolatok továbbra is a munkahelyi jóllét alapjai és ebben az új technológiák tudatos használata kiemelkedő szerepet játszik.

A vezetői elkötelezettség hatása a csapatok motivációjára

A kutatás egyik elgondolkoztató eredménye, hogy a globális munkavállalói elégedettség 2 százalékpontot csökkent, ami azért is érdekes, mert a Gallup kutatásai során csak kétszer mértek ebben a számban visszaesést: először 2020-ban, majd jelen kutatás tárgyévében, 2024-ben. A kutatás szerint a mostani visszaesés mögött elsősorban a vezetői elkötelezettség gyengülése áll. A Gallup szerint a munkavállalói elkötelezettség szorosan összefügg a vezetői motivációval, tehát ha a vezetőknek csökken az elkötelezettsége, akkor a csapat termelékenysége csökken.

A vezetők körében a motiváció nagyobb mértékű visszaesése a fiatal (35 év alatti) és a női menedzserek körében történt, az előbbinél 5 százalékpontos, az utóbbi esetében 7 százalékpontos csökkenés tapasztalható. A 2024-ben tapasztalható 2 százalékos elkötelezettségi visszaesés a kutatás becslései szerint 438 milliárd dollárnyi termelékenységveszteséget okozott a világgazdaságnak.

A munkahelyi elégedettség összefüggései az életminőséggel

A Gallup amellett, hogy méri a munkavállalói elégedettséget, a kutatási alanyok általános életminőségére is rákérdez, ami összefüggésbe hozható a munkával való elégedettséggel is. Az eredmények alapján a megkérdezett, elkötelezettként nyilatkozó munkavállalók kétszer nagyobb eséllyel érzik jól magukat az életükben, mint azok, akik nem elkötelezettek annyira a munkájuk iránt.

A képzések hatása a vezetői teljesítményre

A munkavállalói elégedettségérzés javításához a Gallup a legfőbb beavatkozási pontnak a menedzserképzést tekinti. A megkérdezett vezetők mindössze 44%-a részesül valamilyen vezetői képzésben, pedig a képzések nagyban befolyásolják a vezetői elkötelezettséget. Továbbá, a vezetői coachingban részesülők 20-28 százalékkal jobb teljesítményt nyújtanak és a csapataik is elkötelezettebbek.

Összegzésként elmondható, hogy a munkavállalók támogatása, fejlesztése és a rájuk fordított figyelem nagyban befolyásolja a motivációjukat, ami hatással lehet a termelékenységre.

Regionális különbségek a munkavállalói élmény tükrében

A kutatás nemcsak globális, hanem regionális és országok szerinti bontásban is vizsgálja a munkavállalói élményt. A leginkább elkötelezett régiók közé tartozik az USA, Kanada és Latin Amerika, ahol 31%-os a munkavállalói elégedettség szintje. A legkevésbé elkötelezett régió Európa, ahol ugyanez az érték mindössze 13%. A kutatás a legmagasabb munkahelyi stresszt az USA-ban (50%) és Ausztráliában (49%) mérte, továbbá a legmagasabb munkahelyváltási szándék a Szubszaharai Afrikában volt (72%).

Na és hol helyezkedik el Magyarország a különböző rangsorokban, ha a munkahelyi lojalitást vizsgáljuk? A munkavállalói elkötelezettség a megkérdezettek körében összességében 20%, amivel a megkérdezett európai országok között a 11. helyen helyezkedünk el (38-ból). Az életminőséget mérő kérdésekre válaszolva ugyan nem tartozunk Európa vezető országai közé, de ideális, 47%-os mutatóval rendelkezünk. A felmérés alapján a stressz szintje hazánkban 38%, ami alacsonyabb a globális átlagnál (40%), és a magányérzet is viszonylag alacsony: 12%. Úgy tűnhet, hogy egy alapvető kiegyensúlyozottság jellemzi a magyar munkaerőpiacot, viszont a munkahelyváltási szándék a 2023-as évhez képest 1%-kal nőtt, így a magyar válaszadók 37%-a jelezte azt, hogy új lehetőségek után nézelődik.

Hazai kutatások

Hazai (de globális adatokat is vizsgáló) kutatásokat olvasva is találkozhatunk izgalmas, a munkavállalók élményeit és lojalitását vizsgáló adatokkal. A Randstad évente adja ki a „HR trends” és a „Workmonitor” című kiadványait, amelyekben részletesen foglalkozik az aktuális munkaerőpiaci trendekkel. A 2025-ben kiadott Workmonitor (ami nemcsak magyarországi, hanem globális adatokkal is dolgozik) a dolgozói elkötelezettség legfontosabb indikátorainak az alábbiakat tekinti (a megkérdezettek válaszai alapján):

munka és magánélet egyensúlya (2025-ben a Workmonitor kiadványainak sorában először előzi meg a fizetést, mint fő motivátort)
munkahelyi és személyes értékek azonossága (10%-ot nőtt azoknak a válaszadóknak a száma (38% -> 48%), akik nem fogadnának el olyan állást, amelynek a társadalmi értékei nem egyeznek az övével)
a fejlődési lehetőségek hiánya (jelentősen nőtt azoknak a válaszadóknak a száma (26% -> 31%), akik a fejlődési lehetőségek hiánya miatt hagyják el a munkahelyüket
a közösséghez tartozás élménye (az előző évhez képest 37%-ról 55%-ra növekedett azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy érzik, hogy a fejlődésükhöz nagyban hozzájárul az, hogy milyen a munkahelyi közösség, ahova tartoznak)

Ezeken túl számos más, a munkavállalói elkötelezettséggel kapcsolatos indikátort is felsorakoztat a Workmonitor, amelyeket a személyes motiváció, a közösség és a készségfejlesztés hármas csoportjába kategorizáltak be, ezt az alábbi ábrán szemléltetjük:

Mit várnak a munkavállalók a munkahelyüktől? A Randstad Workmonitor 2025 alapján

A Culture Amp is figyelemre méltó adatokkal szemlélteti az egyes országok munkahelyi elégedettségére vonatkozó tényeket. A Magyarországon mért 2025-ös adatok szerint a felmérésben résztvevő magyarok 62%-a elkötelezett a munkahelye irányában, 25 százalékuk nyitott a munkahelyváltásra és 13 százalékuk gondolkodik azon, hogy két éven belül elhagyja a munkahelyét. Ugyan a munkavállalói elkötelezettségre adott kérdés eredménye 62%-os lett, a Culture Amp szerint az összes megkérdezett ország között az alsó 31%-ban helyezkedünk el ezzel az értékkel.

A Gallup, a Randstad és a Culture Amp más mérési módszereket és célpopulációt alkalmazott a kutatásban résztvevők véleményének felméréséhez, így mindegyik más eredményekre jutott, továbbá a Gallup kiadványa 2024-re vonatkozik, a Randstad és a Culture Amp pedig már 2025-ös adatokkal dolgozik. Mindhárom kutatásizgalmas aspektusokból vizsgálta meg a globális munkavállalói élményt, betekintést engedve a regionális és országok közötti különbségekbe. A munkavállalói elköteleződés csökkenése és a mesterséges intelligencia térnyerésének a kapcsolata egyre több figyelmet érdemel és mindenképpen indokolt lenne, hogy a jövőbeni kutatások mélyebben foglalkozzanak ezzel a témával.

Kiegészítés: A Gallup jelentésben szereplő adatok a Gallup World Poll felméréséből származnak. Jelen kutatás minden (a kutatásban szereplő) országban a 15 évesnél idősebb foglalkoztatott népesség körében körülbelül 1000 személyt kérdezett meg 2024-ben.

CSRD tavasz: megjelentek az első fecskék

Az idei év különös jelentőséggel bír a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentések történetében. Miközben az Európai Bizottság versenyképességi indokokra hivatkozva kezdeményezte a jelentéstételi mechanizmus egyszerűsítését, amelynek keretében egyes kötelezett vállalatok két év haladékot kaptak a jelentéskészítés megkezdésére, és további, a jelentés tartalmát érintő könnyítések várhatóak; ez az első olyan év, amelyben az ESRS szabvány alapján készült fenntarthatósági jelentések megjelentek.

Az első jelentések tapasztalatait az EFRAG (az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) értékelte részben mesterséges intelligencia alkalmazásával, és az alábbi megállapításokat tette.

Külcsín: A fenntarthatósági jelentések terjedelme

Az elemzett, zömmel uniós tagországi vállalatoktól származó fenntarthatósági jelentések hossza igen változatos (25-440 oldal), átlagosan 115 oldalt tett ki. Érdekesség, hogy a dél-európai központú vállalatok általában hosszabb fenntarthatósági jelentést készítettek, mint az észak-európai társaik. A jelentés terjedelme, valamint a lényegesként megjelölt tematikus standardok, és a vállalatok mérete között korlátozott összefüggés volt kimutatható: a közzététel módját és ezáltal az oldalszámot jobban befolyásolta a nyilvánosságra hozni kívánt információk mélysége, továbbá a szektorális és helyi elvárások.

Belbecs: A lényegesség

Bár a kettős lényegességi értékelés során a vállalatok nagyobb része az ESRS AR16 szerinti kategóriákat alkalmazta, ezzel elősegítve a jelentések összehasonlíthatóságát, az egyes adatpontoknál szereplő információk mind tartalmukban, mind megjelenítésükben igen változatosnak tekinthetőek.

Minden tematikus standard valamilyen mértékben, valamely vállalatok számára lényeges témaként jelent meg. A vállalatok kb. 10%-a tekintette az összes, mind a 10 tematikus standardot lényegesnek, a vállalatok nagyjából fele 4-6 témát jelölt meg ilyenként. Leglényegesebbnek – vállalatok több mint 90%-a által lényegesként meghatározottnak – a következő három téma bizonyult:

E1 Éghajlatváltozás
S1 Saját munkaerő
G1 Üzleti magatartás.

Az érme másik oldalán a következő altémák állnak, amelyek kevesebb mint a vállalatok 5%-ának jelentésében szerepelnek:

E2 Szennyezésen belül az „Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése”, illetve a „Mikroműanyagok”
S3 Érintett közösségeken belül „A Közösségek polgári és politikai jogai”, illetve az „Őslakos népek jogai”.

A kettős lényegességi értékelés során a vállalatok az érdekelt feleik közül főként a belső érintettekkel, fogyasztókkal, beszállítókkal, befektetőkkel egyeztettek; ritkán került sor a társadalmat képviselő érdekeltek álláspontjának megismerésére. A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO) értékelése szektorspecifikusan történt az értéklánc különböző részeiben.

Az EFRAG helyzet elemzés és a nyilvánosságra hozott jelentések figyelemreméltó információt tartalmazhatnak és iránymutatóak lehetnek a második és harmadik hullámos kötelezettek számára, akik az ezekből kiolvasható tapasztalatokra hagyatkozva az Omnibus módosítás alapján rendelkezésre álló hosszabb határidő alatt alaposabban fel tudnak készülni a fenntarthatósági jelentéstételre akár maguk, akár szakértők közreműködésével.

A vállalatoknál működő ISO rendszerek kulcsszerepe az ESG követelmények teljesítésében

A fenntartható és felelős vállalatirányítás napjainkban már nem csupán elméleti célkitűzés, hanem a hazai és nemzetközi piacokon is konkrét elvárásként jelenik meg. Az ESG szemlélet térnyerésével a befektetők, fogyasztók és szabályozó hatóságok elvárásai alapvetően átalakulnak: a vállalatoknak nem elég pénzügyileg jól teljesíteniük, hosszú távú sikerük záloga az átlátható, mérhető működés a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és etikus irányítás területén.

Ezzel összhangban az ISO sztenderdek által kialakított irányítási rendszerek hosszú ideje támogatják a szervezeteket abban, hogy folyamataikat szabványosított, ellenőrizhető és auditálható módon fejlesszék. A már széles körben alkalmazott ISO szabványok – mint például az ISO 9001 (minőségirányítás), ISO 14001 (környezetirányítás), ISO 45001 (munkahelyi egészség és biztonság), vagy ISO 27001 (információbiztonság) – olyan szervezeti keretrendszert biztosítanak, amely szorosan illeszkedik az ESG követelményrendszeréhez.

Az ESG és az ISO rendszerek közötti legfontosabb közös vonás a rendszerszintű szemlélet, a folyamatokra épülő működés és az állandó fejlődésre való törekvés. Az ISO szabványok többsége a PDCA (Plan–Do–Check–Act) ciklus logikáját követi, amely kiválóan illeszkedik az ESG keretrendszerek által megkívánt ismétlődő, adatalapú és visszacsatoláson nyugvó működési modellhez. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne csak megfeleljenek a külső elvárásoknak, hanem belső működésükben is tudatosan és fenntartható módon fejlődjenek.

A tanúsított ISO rendszerek versenyelőnyének szerepe az ESG teljesítésében

A már működő, tanúsított ISO irányítási rendszerek jelentős előnyt biztosítanak az ESG-elvárásokhoz való alkalmazkodásban. Ezek a rendszerek – meglévő kockázatelemzéseikkel, teljesítménymutatóikkal, vezetői felülvizsgálataikkal és belső auditjaikkal – szilárd, ellenőrzött alapot nyújtanak az ESG-szempontok szervezeti integrálásához. A meglévő folyamatok kiegészítése ESG-elemekkel – mint például klímakockázati elemzések, társadalmi hatásvizsgálatok vagy etikai irányelvek – jóval kevesebb ráfordítást igényel, mint egy új rendszer kialakítása. A szabványos dokumentáció és az auditálhatóság növeli az átláthatóságot, ami kulcsfontosságú az ESG-jelentéstételi kötelezettségek teljesítésénél. Emellett az ISO rendszerek támogatják a folyamatos fejlődést és célorientált teljesítménymérést, ami tökéletesen illeszkedik az ESG hosszú távú, fenntarthatóságra épülő szemléletéhez. A tanúsítás emellett versenyelőnyt is jelent: objektív és nemzetközileg elismert garanciát nyújt a felelős működésre, amelyet a befektetők, partnerek és hatóságok egyaránt elismernek. Ezáltal az ESG-felkészülés nem a nulláról indul, hanem egy már bevált, rugalmasan alakítható keretrendszeren alapul.

Az IWA 48:2024 és az ESG integrációjának új dimenziója

Az IWA 48:2024, amelyről korábbi blogcikkünkben is írtunk, az ESG szempontok irányítási rendszerekbe való integrálását támogatja. A szabvány hidat képez az ESG követelmények és a meglévő ISO rendszerek között, így lehetővé téve a szervezetek számára, hogy az ESG-értékeléseket strukturált és szabványosított formában vezessék be. Ez az irányelv különösen hasznos azoknak a szervezeteknek, amelyek már többféle ISO tanúsítással rendelkeznek, és egységes, integrált módon kívánják kezelni ESG folyamataikat. Az IWA 48:2024 figyelembe veszi az ESG szabályozói kereteket (például CSRD, EU Taxonómia, GRI, SASB), és gyakorlati példákon keresztül támogatja a megfelelőségi szintek és mutatók kialakítását. Bár az IWA 48:2024 nem tanúsítható, stratégiai jelentősége kétségtelen: új szintre emeli az ESG szempontok menedzsment szintű, hatékony integrálását.