Szekálás a munkahelyen – miért kell foglalkoznunk vele?
A napokban Franciaországban elfogadták azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai szekálás (iskolai környezetben bullying), és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható érte. Ennek kapcsán a mai munkahelyi közösségek hangulatáról, a munkatársak viszonyáról is beszélni szükséges, mert ha ez a negatív viselkedés gyerekkorban elkezdődik, és nincs megfelelő visszatartó erő, akkor felnőttkorban is folytatódhat, megkeserítve ezzel a szekáló, zaklató egyén környezetének életét.
Főleg a nagyobb létszámú munkahelyeken nehéz ennek a helyzetnek (munkahelyen történő zaklatást mobbingnak nevezi a szakirodalom) a felismerése és feloldása, mert a szekálást elviselő félnek nemcsak a kiközösítő, beszólogató, vagy őt semmibe vevő munkatárs jelenléte jelent szorongást, vagy kelt félelmet, hanem a felettesek felé való jelentés esetleg visszaüthet, ami az ő helyzetét teszi még tarthatatlanabbá.
A szekálás egyértelműen az egyik legerősebb pszichoszociális kockázati tényező. Szekálás alatt azt értjük, ha valakit rendszeresen kényelmetlen vagy megalázó helyzetbe kényszerítenek, és az illető úgy érzi, nehéz vagy lehetetlen ettől megvédenie magát.
Különösen nehéz helyzetben van a szekálást elszenvedő munkavállaló, ha az őt megalázó személy a felettese, munkahelyi vezetője.
A szekálás, erőszakkal való fenyegetés, sőt a szexuális zaklatás anonim munkahelyi felmérése és a felső vezetők részére az adatok elemzése lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vezetői időben értesülve a probléma felmerüléséről, releváns döntéseket hozzanak. Ezzel megelőzhetővé válik egy esetleges komolyabb, feljelentéssel járó esemény, elérhető a munkatársak hosszú távú megtartása, jólléte a munkahelyen, ezzel pedig a vállalkozás stabil, követhető fennmaradása, fejlődése.
A Koppenhágai Kérdőív megfelelő hatékonysággal és pontossággal képes megmutatni, hogy az adott szervezeten belül milyen stressz hatások érik a munkavállalókat.
Az anonim felmérés elvégezhető online, vagy papíralapon, amelynek számítógépes kiértékelése, és a hét főbb területre kiterjedő elemzése magában foglalja a munkahelyi közösségek jóllétének minden részletét.
A pszichoszociális kockázatok feltárása az alábbi területeket öleli fel:
- Munkahelyi követelmények
- Munka-magánélet egyensúly
- Szervezet és munkakör
- Együttműködés és vezetés
- Bizalmi légkör
- Erőszak és zaklatás
- Egészségi állapot és jóllét
A kockázatértékelést és a vonatkozó intézkedések meghozatalát a munkavédelmi törvény kötelezővé is teszi, hiszen előírja a munkáltatók részére a munkavállalókat érő kockázatok felmérését, amelynek része a munkahelyen előforduló pszichoszociális kockázatok felmérése is.
További információk: https://www.workstressmeter.hu/
Kérdés, árajánlatkérés esetén kérjük, írjon nekünk e-mailt az info@dandeliongroup.hu címre.
