Merre tovább, ESG törvény?
A múlt héten nyújtotta be a Kormány – a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat égisze alatt – az ESG törvény újabb módosítására irányuló javaslatát. Várta már ezt a pillanatot és a végleges szöveget a szakma, és várták a kötelezettek is, hiszen a társadalmi egyeztetéshez közzétett előterjesztés jelentős módosításokat vetített előre az uniós fenntarthatósági jelentéstétellel kapcsolatos könnyítési, halasztási törekvésekkel összhangban.
Szűkülő hatály, kevesebb kötelezett
A javaslat a kötelezettek számának drasztikus, nagyjából 90%-os csökkentését indítványozza.
Ehhez egyrészt a nagyvállalatokra vonatkozó kritériumok változnának: a törvény hatálya alá azok a vállalkozások esnének, amelyek két üzleti évre vonatkoztatva megfelelnek az adott ágazatba eső főtevékenységre, árbevételre (> 90 000 000 000 Ft) és foglalkoztatotti létszámra (> 500 fő) vonatkozó feltételeknek. A megnevezett ágazatok közé tartozik többféle gyártótevékenység, a villamosenergia- és gázellátás, a kis- és nagykereskedelem, a szárazföldi, vízi, és légi szállítás, a távközlés, az IT szolgáltatás, illetve a pénzügyi, biztosítási szektor egyes szolgáltatásai.
A hatályt érinti emellett, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások teljesen kikerülnének a kötelezettek közül.
A mikro-, kis- és középvállalkozások fellélegezhetnek
A javaslat a beszállítói adatszolgáltatáson keresztül érintett mikro-, kis-, és középvállalkozásokra rótt adminisztratív teher csökkentését, illetve az erre vonatkozó felkészülési idő kitolását célozza, amikor azt kezdeményezi, hogy 2027 közepéig mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás ne legyen kérhető, és erre vonatkozóan sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban ne legyen kötelezettség vállalható. E kötelezettségvállalási tilalmat a javaslat a középvállalkozásokra is kiterjeszti, amely azonban nem zárná ki, hogy a középvállalkozások üzleti megfontolás alapján önkéntesen ESG adatot szolgáltathassanak.
Az adatszolgáltatással összefüggő további rendelkezés, hogy a középvállalkozásoknál, majd 2027 júliusától mikro- és kisvállalkozások esetén is az ESG szállítói kérdőív kiváltható lenne az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.
Az átmenet
A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóként, illetve a nagyvállalkozásként a törvény hatálya alatt maradó kötelezettek számára a határidők nem változnak, azonban a javaslat alapján a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek első években történő teljesítéséhez nem kapcsolódna külső ellenőrzés, ugyanis a 2024-2025-2026. évekről elkészített ESG beszámolók SZTFH részére történő megküldésének, honlapon való nyilvánosságra hozatalának, ugyanezen időtartam alatt készült társadalmi felelősségvállalási stratégia közzétételének, valamint a 2024-es üzleti évre vonatkozó ESG beszámoló tanúsításának kötelezettsége megszűnne.
Átmeneti, bizonytalan helyzetben ugyanakkor leginkább azok a vállalkozások vannak, akik a hatályos jogszabály alapján kötelezettek, és jelenleg a jogszabályi megfelelésre való felkészülés útján járnak, de a javaslat elfogadása esetén kikerülnek ebből a körből. A javaslatot a Parlament még tárgyalja, azaz koránt sem biztos, hogy a most megjelent szöveg kerül elfogadásra. Ahogy a javaslatról való döntés időpontja sem borítékolható, miközben a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek körében előírt kockázatelemzés elvégzésének első időpontja – 2025. június 30. – egyre közeleg. Egy azonban a bizonytalanságok közötti is biztos: a fenntarthatósági átállás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy milyen ezzel kapcsolatos kötelezettségeket írnak elő a jogszabályok.
