Fenntarthatósági jelentéstétel és auditálás: Milyen szerep hárul a könyvvizsgálókra?

A CSRD és az ISAE 3000, ISSA 5000 szabványok szerepe

Az utóbbi években a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi és auditálási kötelezettségei jelentősen átalakultak. Az Európai Unió új szabályozásaival, különösen a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) bevezetésével, a nem pénzügyi jelentések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Ez a cikk bemutatja a fenntarthatósági auditok fontosságát, a vonatkozó szabványokat és a könyvvizsgálók előtt álló kihívásokat.

A fenntarthatósági jelentéstétel fejlődése

A fenntarthatósági jelentési kötelezettségek az önkéntes keretrendszerektől (GRI, Carbon Disclosure Project, SASB stb.) a kötelező szabályozások felé mozdultak el. Az első követelmények a NFRD (Non-Financial Reporting Directive, 2014) formájában jelentek meg, amelyet később a CSRD váltott fel. A CSRD az ESG (Environmental, Social, Governance) beszámolókat is szabályozza, és a magyar Számviteli törvénybe is beépült.

Pénzügyi és fenntarthatósági jelentések kapcsolata

A fenntarthatósági jelentés egyre inkább összefonódik a pénzügyi kimutatásokkal, így a könyvvizsgálóknak új szemléletet kell elsajátítaniuk. A kettős lényegesség elve szerint a fenntarthatósági jelentések nemcsak a pénzügyi hatásokat vizsgálják, hanem azt is, hogy a vállalat milyen hatással van a környezetére és társadalmi környezetére.

Fenntarthatósági auditálás és bizonyossági szintek

A fenntarthatósági jelentések auditálásának folyamata kezdetben korlátozott bizonyosságot ad (negatív következtetés), de 2028-tól teljes bizonyossági tanúsítványt kell kiállítani (pozitív következtetés). Az auditálás az ISAE 3000 és ISSA 5000 szabványok szerint történik.

  • ISAE 3000: Nem pénzügyi információk hitelesítésére szolgál, például fenntarthatósági jelentések auditálására.
  • ISSA 5000: Kifejezetten fenntarthatósági auditokhoz fejlesztett nemzetközi szabvány, amely a könyvvizsgálók számára részletes eljárásokat ír elő.

A fenntarthatósági könyvvizsgálat folyamata

Az ISAE 3000 és ISSA 5000 szerint a fenntarthatósági audit a következő lépésekből áll:

  1. Megbízás elfogadása: A vállalat fenntarthatósági stratégiájának és adatainak előzetes értékelése.
  2. Tervezés: A fenntarthatósági jelentés kontextusba helyezése, a releváns adatok meghatározása.
  3. Bizonyítékszerzési eljárások: A becslések és a folyamatok vizsgálata, interjúk lefolytatása.
  4. Következtetések levonása és véleményalkotás: A jelentés megbízhatóságának és teljességének értékelése.

Kihívások a könyvvizsgálók számára:

A fenntarthatósági auditálás új szemléletet kíván meg a könyvvizsgálóktól, mivel:

  • A jogszabályi környezet összetett és folyamatosan változik.
  • Az auditálás multidiszciplináris csapatmunkát igényel, beleértve környezetvédelmi és társadalmi szakértőket.
  • A vállalatok által szolgáltatott kvalitatív adatok értékelése nagyobb bizonytalansággal jár.
  • A kettős lényegesség elemzéséhez szélesebb érintetti kör bevonása szükséges.

Az előaudit lehetősége

Az előaudit a fenntarthatósági auditálás előkészítő szakasza, amely segít a vállalatoknak felkészülni a teljes auditálásra. Az előaudit célja, hogy feltérképezze a jelentési rendszert, az adatgyűjtési és jelentési folyamatokat, valamint az esetleges hiányosságokat. Ennek során a könyvvizsgálók:

  • Áttekintik a jelentési rendszert: Felmérik a fenntarthatósági adatok gyűjtésére, rendszerezésére és feldolgozására vonatkozó meglévő gyakorlatokat.
  • Azonosítják a kockázatokat: Megállapítják, hogy hol lehetnek adathiányok vagy -torzítások, és hogyan javíthatóak a folyamatok.
  • Javítási javaslatokat dolgoznak ki: A problémák és hiányosságok feltárása után az előaudit során a könyvvizsgálók javaslatokat fogalmaznak meg a szükséges korrekciók végrehajtására.

Az előaudit lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok időben azonosítsák a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos problémákat, így elkerülhetik a későbbi hibákat, és felkészülhetnek a teljes auditálásra. Ez a folyamat elősegíti a fenntarthatósági jelentések minőségének javítását, és lehetőséget ad a szükséges módosítások időben történő végrehajtására.