ESG törvénytervezet – a CSRD hazai jogrendszerbe ültetése
A kormány társadalmi vitára bocsátotta a “ fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló törvénytervezetet amely gyakorlatilag az Európai Unió által tavaly novemberben kihirdetett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv hazai jogrendszerbe ültetését szolgálja.
A fenntarthatósági jelentés alapelvei
A tervezet rögzíti a beszámolóval kapcsolatos alapelveket: az üzleti titkokat nem sértő, a jóhiszeműség és tisztesség követelményét szem előtt tartó, a kettős lényegesség elve alapján készült beszámoló nyilvánosságát, átláthatóságát, a hosszú távú fenntarthatósági lehetőségek figyelembevételét és annak az üzleti stratégiában történő implementálását, az ellátási lánc tekintetében a kellő gondossággal történő eljárást. Külön kiemelésre kerül az is, hogy a fenntarthatósági követelmények érvényesítése során a vállalatoknak szerepet kell vállalni az Alaptörvényben lefektetett értékek, kiemelten a családbarát működés előmozdításában, valamint a család a nemzet és a kultúra támogatásában. A vállalkozás a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi átvilágítási követelményekkel összhangban kellő gondossággal jár el az ellátási láncai tekintetében a felelősségvállalási és környezeti kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.
Az ESG intézményrendszere
Az ESG beszámolóval kapcsolatos törvény tervezete döntően a témakör intézményrendszerére koncentrál. A tervezetből az olvasható ki, hogy az elsősorban a piaci szereplők tevékenységének kereteit meghatározó, tevékenységüket szabályozó és ellenőrző központosított eljárásban a főszerepet a 2021-ben létrehozott Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja játszani. Ez az Országgyűlés ellenőrzése alá rendelt önálló szabályozó szerv biztosítja az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogköreit. A Hatóság a koncessziós szerződésekkel, a szerencsejáték-szervezéssel, a dohányüggyel, a kiberbiztonsággal, valamint a bányászat és földtani tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat látja el, de feladata a bírósági végrehajtók és a felszámolói szervezetrendszer hatékony működésének biztosítása is. Az ESG kapcsán a Hatóság fogja nyilvántartani és akkreditálni az ESG jelentések elkészítésében résztvevő vállalkozásokat, szabályoz, ellenőriz és ha szükséges szankcionál. A hatóság egy online ESG menedzsment platformot, valamint egy hitelesített támogatás-menedzsment központot is működtet majd, ez utóbbit azzal a céllal, hogy biztosítja a költségvetési szervek, önkormányzatok, bevett egyházak, valamint nevelési-oktatási, szociális stb.-vel összefüggő társadalmi felelősségvállalási támogatási programok átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A Hatóság elnöke egy Nemzeti ESG Tanácsot hoz létre és kikéri az állásfoglalását az ESG beszámoló minimum követelményeinek meghatározása során.
Kormányzati részről az ESG témakörével kapcsolatos kormányzati szakmai irányítás és koordinálás a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladata, és ugyancsak ő felelős a vállalkozások szemléletformálását és fejlesztését célzó támogatási programokért. Ez utóbbi feladatot, az alá tartozó IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság), mint vállalkozásfejlesztési ügynökség fogja kivitelezni, de ő lesz a felelős az ESG tanácsadói képzésért, az ESG tanácsadókat oktatók akkreditálásáért és nyilvántartásáért is. A miniszter ESG Akkreditációs Bizottságot hoz létre, amely véleményezi az ESG tanácsadók akkreditációjának követelményrendszerét.
ESG jelentési kötelezettség
A törvénytervezet részletesen szabályozza az ESG jelentéstételi folyamatban résztvevő vállalkozásokat. Ennek keretében körülhatárolja a jelentéstételre kötelezettek körét. A CSRD irányelv alapján rögzíti azt, hogy melyik vállalati kategória mikor kerül a törvény hatálya alá. 2025-ben kell számot adni a 2024-es évről azoknak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásoknak, akiknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutatóértékek közül legalább kettő meghaladta a határéréket: 25 millió euro mérlegfőösszeg, 50 millió euro éves árbevétel, illetve az éves átlagban 500 fő foglalkoztatott. A következő évben a törvény hatálya azokra a nagyvállalkozásokra is ki fog terjedni, amelyeknél a fenti három határérték közül kettő fennáll, azzal a különbséggel, hogy esetükben a foglalkoztatottakra vonatkozó határérték 250 fő lesz. 2027-től pedig a jelentéstételi kötelezettség ki fog terjedni a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül kis- és középvállalatokra is.
Az EU irányelv alapján eddig számos kérdés fogalmazódott meg azzal kapcsolatosan, hogy a külföldi vállalatok belföldi székhelyű leányvállalatainak kell-e majd itthon külön ESG beszámolót készíteniük. A törvénytervezet erre egyértelműen irányt mutat: a törvény hatálya alá fognak esni azok a leányvállalatok és fióktelepek, amelyek esetében a harmadik országbeli anyavállalat vagy vállalkozás az elmúlt két egymást követő pénzügyi év mindegyikében több, mint 150 millió EUR árbevételt ért el az EU-ban. Esetükben azonban a beszámoló tartalma el fog térni a hazai vállalkozásokétól, amit külön kormányrendeletben fognak majd szabályozni.
Kockázatkezelési rendszer bevezetése
A törvény hatálya alá tartozó vállalkozások kötelezettsége, hogy megfelelő kockázatkezelési rendszert dolgozzanak ki. Ennek keretében ki kell jelölni egy, közvetlenül az ügyvezetés alá tartozó kockázatkezelőt, akinek kilétéről a vállalkozásnak tájékoztatni kell a Hatóságot is. Évente legalább egyszer, de szükség esetén többször is kockázatelemzést kell készíteni. A kockázatelemzésnek ki kell terjednie a vállalaton kívül, az ellátási láncain belüli munkavállalókra, valamint azon egyébként védett jogi helyzetben lévő személyek érdekeire, akiket a vállalkozás gazdasági tevékenysége közvetlenül érinthet.
A jelentést meg kell vitatni és ennek alapján a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedéseket meg kell hozni, amelyek eredményét szinten rendszeresen értékelni szükséges.
Fontos még kiemelni, hogy a tervezet az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását bünteti: a pénzbírság legkisebb összege 1 millió forint, legmagasabb az utolsó pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes év árbevételének a 10%-a.
ESG tanúsítók, szolgáltatók és oktató intézmények
A tervezet alapján a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételi folyamatban résztvevő szolgáltatók is a törvény hatálya alá esnek: ezek az ESG tanúsítók, az ESG tanácsadási szolgáltatást nyújtó természetes és jogi személyek, a fenntarthatósági szoftvereket fogalmazó és gyártó vállalatok, valamint az ESG tanácsadókat oktató intézmények.
A tervezet szerint a külön rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelelő tanúsító nem végezhet ESG célú vállalatirányítási vagy ESG adatszolgáltatást előkészítő tanácsadást, amely a társadalmi konzultáció keretében biztos, hogy számos észrevételt fog szülni. A tanácsadó pedig csak olyan szervezet vagy magánszermély lehet, akit külön miniszteri rendelet alapján a Hatóság akkreditál és a törvénytervezetben részletesen felsorolt információk alapján nyilvántart. Szintén a hatóság feladata az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok akkreditálása is, de itt még az is követelmény, hogy a termék/szoltáltatás/folyamat tekintetében nemzeti kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezzenek. Az ESG tanácsadókat oktató intézmények ugyancsak nyilvántartás és akkreditáció tárgyát képezik, de esetükben az IFKA fog eljárni. A törvény tervezete egy ESG minősítő intézményt is nevesít, aki a törvény szerint a Kormány által kijelölt kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság is lehet.
A tervezet elfogadása és további rendeletek
A tervezetet a vitát követően a kormány az Országgyűlés elé fogja terjeszteni és vélhetően el fogja fogadni úgy, hogy az 2024 január 1-én hatályba fog lépni. Ugyanakkor ezzel nincs vége a történetnek, sőt a rendszer működése csak úgy biztosítható hatékonyan, ha idejében megszületnek azok a rendeletek, amelyek a részletszabályokat fogják tartalmazni (a fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek rendszeressége és dokumentációja, a kockázatelemzési rendszer kialakításának szabályai, az ESG beszámolók tartalma, a tanúsítókkal kapcsolatos követelmények, a tanácsadók/tanácsadókat oktató intézmények nyilvántartása vezetésének eljárásai valamint akkreditálási szabályai stb.) Ebből a törvénytervezet alapján 5 a kormány, 4 a gazdaságfejlesztési miniszter és 9 a Hatóság hatáskörébe tartozik.
