Megjelent a hazai ESG törvény – 2024.01.01-től hatályos

A 2023. évi 187. számú Magyar Közlönyben 2023. december 22-én megjelent a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (röviden: ESG törvény).

Amennyiben az ESG törvény általi kötelezettségekről, feladatokról többet szeretne megtudni, úgy ajánljuk figyelmébe a 2024. január 25-én lévő ESG szakmai képzésünket, ahol az ESG törvényt is részletesen ismertetjük a résztvevőkkel.

A törvénytervezet tartalmáról már korábban is írtunk, de a megjelent ESG törvény vállalkozásokra nézve legfontosabb tudnivalóit az alábbiakban összefoglaljuk.

Az ESG törvény célja

A törvény elsődleges célja, hogy az Európai Unió által tavaly novemberben kihirdetett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv hazai jogrendszerbe ültetését szolgálja. A vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

Kötelezettek köre

A tervezethez képest a korábbi EUR alapon meghatározott kötelezettségi küszöbértékek forintra történő átváltása megtörtént, mely alapján az alábbi vállalatok tartoznak az ESG törvény hatálya:

1) Magyarország területén székhellyel rendelkező közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

•  a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
• az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

Első fenntarthatósági jelentés készítése: 2024. pénzügyi évről.

2) Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
•  az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,

• az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Első fenntarthatósági jelentés készítése: 2025. pénzügyi évről.

Első fenntarthatósági jelentés készítése: 2026. pénzügyi évről.

4) ESG adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, vagy számára jogszabály az ESG adatszolgáltatást kötelezővé teszi.

Szereplők

• Kormányzati részről az ESG témakörével kapcsolatos kormányzati szakmai irányítás és koordinálás a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladata.

• Ellenőrzését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.

• ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.
  

• ESG minősítő: egy vállalkozás ESG jellemzőire, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készít, illetve szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosít.
  

Megjegyzés: nem lehet ESG minősítő, aki adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként vagy ESG tanácsadóként eljár.

• ESG tanácsadó: ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytat.

Megjegyzés: nem lehet ESG tanácsadó az, aki egy vállalkozás vagy leányvállalatai esetén, adott jelentés és két egymás követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként nyújt szolgáltatást.

• ESG szoftver gyártó-forgalmazó

A vállalkozások kötelezettségei

1) Kockázatkezelési rendszer létrehozása és rendszeres kockázatelemzések végzése.

• rendszeres (legalább évente 1 alkalommal június 30-ig) kockázatelemzés a vállalat és értékláncának tevékenységére vonatkozólag
• kockázatkezelési folyamat működtetéséért felelős személy kijelölése
• ügyvezetése tájékoztatása legalább évente

1. Megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben.
   • társadalmi felelősségvállalási stratégia készítése és közzététele
   • lényeges kockázatokra megelőző intézkedések hozatala
   • a közvetlen szállítók kiválasztásában fenntarthatósági szempontok érvényesítése
   • a közvetlen szállítók nyilatkoztatása az emberi jogi és környezetvédelmi elvárásokról
   • korrekciós intézkedés kötelezettségek megsértése esetén (beleértve a közvetlen szállítónál levőket is)
   • sikertelen korrekciós intézkedésnél akár a közvetlen szállítóval az üzleti kapcsolat szüneteltetése 3 hónapra
   • megelőzési és korrekciós intézkedések értékelése
2. Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
3. Panaszkezelési eljárás biztosítása
4. A közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
5. Évente ESG beszámoló és ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

ESG beszámoló követelményei

• Évente ESG beszámoló készítése az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről
• ESG beszámoló magyar nyelven, elektronikus formában, a -későbbi- rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően
• ESG beszámoló ügyvezetői jóváhagyása és aláírása
• ESG tanúsítóval az ESG beszámoló auditálása (lehetőség van előauditra is).
• ESG tanúsítvány megszerzése
• Az ESG beszámoló közzététele és feltöltése az ESG menedzsmentplatformra

Ahogy korábban is írtuk az ESG törvény megjelenése csak az első lépés a témában, a további részletszabályokat az egyes kormány- és miniszteri rendeletek fogják tartalmazni.