Az ESG és kontextusa

Az ESG egy gyűjtőfogalom. A keretrendszer két területre osztható: az egyik a vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási normái és az ezekkel összefüggő kockázatok kezelésének a belső szabályozása. A másik ezen kötelezettségeknek a nyilvánossággal történő megosztását, közzétételét fedi le. E fedőnév alatt különböző konkrét metodikák találhatók. Az EU Bizottság 2020-as tanulmánya például megemlíti, hogy kb. 150 zöld- és ESG-tanúsító illetve minősítő intézmény létezik, mindegyik a saját módszertanát alkalmazza, ami nagymértékben megnehezíti az eredmények összehasonlíthatóságát. 

Az alkalmazott sztenderdeket illetően eddig a leggyakrabban használt az általános megközelítésen alapuló GRI, valamint az inkább szektorális és klímaintenziv iparágakra fókuszáló SASB volt. Tavaly novemberben az EU elfogadta a CSRD-t, (Corporate Sustainability Reporting Directive) amelyet 2024-ig a tagországoknak implementálniuk kell. A köztudatba csak CSRD-ként bevonult direktíva egyébként annyiban szerencsétlen rövidítés, hogy összekeverhető és talán van, ahol össze is keveredett a széles körben elterjedt, alapvetően önkéntesen alkalmazandó és a fókuszt főleg a jótékony cselekedetekre helyező CSR-ral, a Corporate Social Responsibility-vel). Idén nyáron, július végén pedig az az EU nyilvánosságra hozta egy meghatározott vállalati körre  – összességében első körben kb. 50.000 Európában működő vállalat számára – kötelező, a CSRD végrehajtási utasításának is tekinthető sztenderdcsomagját, az ESRS-t (European Sustainability Reporting System) ami a hazai piacon működő vállalkozások számára is minden bizonnyal a meghatározó zsinórmértékké fog válni.

Mindez akkor történik, amikor az ESG-vel kapcsolatban számos negatív hír is napvilágot lát. Ezek egy része a tudományos kutatások eredményeit is megkérdőjelező, a klímaváltozást tagadó, illetve a gazdaságba való bármilyen beavatkozást elutasító ideológiai indíttatású intézkedés. Idén tavasszal Ron DeSantis, Florida állam kormányzója egy olyan, deklaráltan más amerikai államoknak is példaként szolgáló jogszabályt hirdetett ki, amely az állam pénzügyi alapjainak befektetései, valamint az állami megrendelések esetén kizárja a zöld kötvényeket és az ESG megfontolásokat. Egyébként Florida már 2022-ben kifektetett az ESG mellett kiálló BlackRock eszközeiből, amely más piaci szereplővel együtt a továbbiakban nem is használja az ottani viszonyok között túlpolitizált ESG fogalmat. Ezzel egyidőben az alapkezelő másik oldalról azokkal az aktivista részvényesekkel küzd, akik növekvő számban tesznek javaslatokat a vezetés megítélése szerint minden gazdasági racionalitást nélkülöző és szerintük megvalósíthatatlan célokra. Egyébként különösen a klímacélok politikai szinten megfogalmazott radikális javaslatai Európában, jelenleg elsősorban Németországban is sok feszültséget okoznak a vállalati szektorban. És nem lehet nem megemlíteni azt a legfrissebb hírt se, hogy az S&P Global hitelminősítő leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok megbízhatóságával kapcsolatban.

Mindez nem jelenti azt, hogy az ESG kipukkant, sőt. Amerikában a vállalati felmérések alapján az ilyen típusú intézkedések elterjedése megállíthatatlan, legfeljebb nem ESG-nek nevezik azokat. Az S&P nem az ESG szempontokat száműzte, hanem a korlátozott megbízhatóságú pontozást, de fontosnak és hatékonynak tartja a szöveges értékelést.

A fentiek jól tükrözik a témakörrel kapcsolatos bizonytalanságokat és dilemmákat. A vállalatok vezetői szembe találják magukat a komplexitást sejtető felszínes információk áradatával, nagy hangzavarral, de mögötte gyér valós intézkedéssel. Az adatgyűjtés nehézségei mellett a rendszer kialakításának, valamint a bevezetendő intézkedéseknek várható és még bizonytalan költségei is szerves része a fejfájás okainak. Azok a normatívák pedig még hiányoznak, amelyek például egy kibocsátásalapú adóztatással rövidítenék a megtérülési időket és a kisebb emisszió felé terelnék a döntéshozókat. Így nem csoda, hogy összességében sokan nyűgként élik meg az ESG bevezetését.