Áttérés idén az iso 14001:2015 szabványra
ISO 14001:2015 jelzettel – 2015. szeptember 15.-én – kiadásra került a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) bevezetéséről szóló ISO 14001 nemzetközi szabvány új változata. Az áttérésre való három éves időszak végéhez érkezünk idén szeptember 15-én.
Az áttérési moratórium letelte után a régi, ISO 14001:2004 szabvány szerint kiépített KIR rendszerek nem tanúsíttathatóak tovább. Azon szervezeteknek, akik továbbra is tanúsított KIR rendszert kívánnak üzemeltetni, felül kell vizsgálniuk a meglévő KIR rendszerüket és át kell dolgozniuk azt az ISO 14001:2015 szabvány elvárásainak, ajánlásainak megfelelően.
Az ISO 14001:2015 szabvány szemléletében is több újdonságot tartalmaz, amik – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak:
- Nincs külön követelmény dokumentált eljárásra, kézikönyvre, dokumentált felelősségre, hatáskörre
- Nincs egyértelmű követelmény a vezetés képviselőjére
- Nincs külön megelőző tevékenyég (helyette van a kockázatértékelés)
Korszerűbb az ISO 14001:2015 szabvány megközelítése a korábbi ISO 14001:2004 szabványhoz képest abban is, hogy az adott vállalat környezeti teljesítményét nem csak a kerítésen belül, hanem annak kontextusában, a szervezet környezetét is figyelembe véve vizsgálja.
A vállalat vezetését arra ösztönzi, hogy a környezetvédelmi teljesítmény javítását a továbbiakban is stratégiai szinten kezeljék, ehhez különböző eszközöket is kínál. Az ezt támogató új szabványelemek az alábbiak:
- Stratégiai környezetgazdálkodás (szervezeti kontextus megértése): A szervezet és környezetének megértését írja elő az új szabvány, olyan külső és belső tényezők felmérésével, amelyek lényegesek a szervezet szándékai és stratégiai irányvonala szempontjából, és amelyek hatnak arra a képességére, hogy elérje a környezetközpontú irányítási rendszerétől várt eredmény(eke)t.
- Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak meghatározása során a szervezet szempontjából azon érdekelt felek elvárásait kell megában foglalnia, melyek lényegesek a környezetirányítási rendszer szempontjából.
- Vezetés (Felsővezetők környezetgazdálkodás iránti elkötelezettsége, elszámoltathatóság)
A felső vezetésnek közvetlen módon bele kell kapcsolódnia a környezetirányítási rendszerbe. A felső vezetés elköteleződésének és szerepének vizsgálata az auditálási eljárás során interjúztatással ellenőrizhető.
- Környezetvédelem (környezet védelme iránti elkötelezettség), környezeti teljesítmény (Középpontban a környezeti vonatkozásokhoz kapcsolódó teljesítmény fokozása)
- Életciklus alapú gondolkodás, életciklus-szemlélet: A környezeti hatások szabályozását és eredményét a nyersanyagbeszerzéstől és előállítástól, a használatból kivont állapotban való kezelésig át kell gondolnia a szervezetnek. Az életciklus-szemlélet a szolgáltatást végző szervezetekre is kiterjeszthető átgondolva a szükséges anyagok, termékek és energaiforrások életciklusait.
- Kockázatok és lehetőségek meghatározása: A szervezetnek meg kell határoznia azokat a kockázatok és lehetőségeket, melyek a pozitív/negatív hatással lehetnek az irányítási rendszer eredményeire, a környezeti teljesítményre, a folyamatos fejlesztésre. Meg kell határozni azokat a kockázatokat és lehetőségeket, mellyel a szervezetnek foglalkoznia kell.
Az ISO 14001 szabvány új elemeivel a környezetirányítási rendszer a felső vezetés számára hatékonyabb eszközzé válik a környezeti teljesítmény növelésére, a folyamatos fejlesztés biztosítására.
Az életciklus szemlélet valamint a kockázatok és lehetőségek meghatározásával a szervezet egy más perspektívából kaphat információkat a jövőbeni célkitűzéseinek meghatározásához, amely biztosítja környezeti teljesítményének javítását.
