Áttérés az iso 50001:2018 szabványra
ISO 50001:2018 jelzettel kiadásra került az Energiagazdálkodási irányítási rendszer (EgIR) követelményeiről és alkalmazásáról szóló ISO 50001 nemzetközi szabvány új változata.
A tanúsító szervezetek 2020. február 21-től már csak az ISO 50001:2018 szabvány szerint folytathatnak le tanúsító, felügyeleti és megújító auditokat.
A megújított ISO 50001:2018 szabvány az ISO 9001:2015 és ISO 14001:2015 szabványok szerinti magas szintű struktúrát (HLS) követi, szemlélete és új követelményei is ezekre irányulnak, kiegészülve néhány energiagazdálkodás irányításra vonatkozó speciális változással. Az új ISO 50001:2018 szabvány ezáltal könnyen integrálható a már meglévő minőség- és környezetirányítási rendszerekbe. Az ezeknél a rendszereknél már kiépített folyamatok (pl.: kockázatok és lehetőségek meghatározása) alkalmazhatóak az ISO 5001:2018 szabvány esetében is.
A főbb változásokat – a teljesség igénye nélkül- az alábbiakban foglaljuk össze:
- Nincs külön követelmény dokumentált eljárásra, kézikönyvre, dokumentált felelősségre, hatáskörre.
- Nincs egyértelmű követelmény a vezetés képviselőjére.
- A felső vezetés felelős a rendszer eredményességéért, az EIR követelményeknek be kell épülniük a cég stratégiájába és üzleti folyamataikba.
- Nincs külön megelőző tevékenyég (helyette van a kockázatértékelés).
- Szervezeti kontextus megértése.
- Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak meghatározása.
- Kockázatok és lehetőségek meghatározása.
- Új fogalmak kerültek bevezetésre, mint pl.: „állandó tényező”, „lényeges változó”, „normalizálás”.
- Meg kell tervezni az energiaadatok gyűjtését.
- A kiszervezett jelentős energiafelhasználás vagy az ezekhez kapcsolódó folyamatok felügyeletét biztosítani kell.
- A jelentős energiafogyasztókat üzemeltető, használó munkavállalókat képezni, fejleszteni szükséges.
- A változások felügyelete és a nem kívánt változások következményeinek vizsgálata.
Az ISO 50001:2018 szabvány új elemeivel az energiagazdálkodási irányítási rendszer a felső vezetés számára hatékonyabb eszközzé válik az energiahatékonyság növelésére, a folyamatos fejlesztés biztosítására, a meglévő irányítási rendszerekbe való integrálásba. Az energiaspecifikus kiegészítésekkel a szabvány követelményei pontosabban értelmezhetőek ezáltal megkönnyítve a rendszert üzemeltetők részére a szabványnak való megfelelést.
