CSRD tavasz: megjelentek az első fecskék

Az idei év különös jelentőséggel bír a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentések történetében. Miközben az Európai Bizottság versenyképességi indokokra hivatkozva kezdeményezte a jelentéstételi mechanizmus egyszerűsítését, amelynek keretében egyes kötelezett vállalatok két év haladékot kaptak a jelentéskészítés megkezdésére, és további, a jelentés tartalmát érintő könnyítések várhatóak; ez az első olyan év, amelyben az ESRS szabvány alapján készült fenntarthatósági jelentések megjelentek.

Az első jelentések tapasztalatait az EFRAG (az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) értékelte részben mesterséges intelligencia alkalmazásával, és az alábbi megállapításokat tette.

Külcsín: A fenntarthatósági jelentések terjedelme

Az elemzett, zömmel uniós tagországi vállalatoktól származó fenntarthatósági jelentések hossza igen változatos (25-440 oldal), átlagosan 115 oldalt tett ki. Érdekesség, hogy a dél-európai központú vállalatok általában hosszabb fenntarthatósági jelentést készítettek, mint az észak-európai társaik. A jelentés terjedelme, valamint a lényegesként megjelölt tematikus standardok, és a vállalatok mérete között korlátozott összefüggés volt kimutatható: a közzététel módját és ezáltal az oldalszámot jobban befolyásolta a nyilvánosságra hozni kívánt információk mélysége, továbbá a szektorális és helyi elvárások.

Belbecs: A lényegesség

Bár a kettős lényegességi értékelés során a vállalatok nagyobb része az ESRS AR16 szerinti kategóriákat alkalmazta, ezzel elősegítve a jelentések összehasonlíthatóságát, az egyes adatpontoknál szereplő információk mind tartalmukban, mind megjelenítésükben igen változatosnak tekinthetőek.

Minden tematikus standard valamilyen mértékben, valamely vállalatok számára lényeges témaként jelent meg. A vállalatok kb. 10%-a tekintette az összes, mind a 10 tematikus standardot lényegesnek, a vállalatok nagyjából fele 4-6 témát jelölt meg ilyenként. Leglényegesebbnek – vállalatok több mint 90%-a által lényegesként meghatározottnak – a következő három téma bizonyult:

• E1 Éghajlatváltozás
• S1 Saját munkaerő
• G1 Üzleti magatartás.

Az érme másik oldalán a következő altémák állnak, amelyek kevesebb mint a vállalatok 5%-ának jelentésében szerepelnek:

• E2 Szennyezésen belül az „Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése”, illetve a „Mikroműanyagok”
• S3 Érintett közösségeken belül „A Közösségek polgári és politikai jogai”, illetve az „Őslakos népek jogai”.

A kettős lényegességi értékelés során a vállalatok az érdekelt feleik közül főként a belső érintettekkel, fogyasztókkal, beszállítókkal, befektetőkkel egyeztettek; ritkán került sor a társadalmat képviselő érdekeltek álláspontjának megismerésére.  A hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO) értékelése szektorspecifikusan történt az értéklánc különböző részeiben.

Az EFRAG helyzet elemzés és a nyilvánosságra hozott jelentések figyelemreméltó információt tartalmazhatnak és iránymutatóak lehetnek a második és harmadik hullámos kötelezettek számára, akik az ezekből kiolvasható tapasztalatokra hagyatkozva az Omnibus módosítás alapján rendelkezésre álló hosszabb határidő alatt alaposabban fel tudnak készülni a fenntarthatósági jelentéstételre akár maguk, akár szakértők közreműködésével.