Elfogadása óta még 4 hónap se telt el, de a tavaly év végén sebtében elfogadott ESG törvény máris komoly módosításra került. A módosítások mértékét jól tükrözi az, hogy a Magyar Közlönyben a záró rendelkezések nélkül 15 oldalt kitevő törvényt most egy 9 oldalas szöveggel korrigálták, miközben az ESG törvény záró rendelkezései között a CSRD implementálásának tekinthető számviteli törvény módosítása nem igényelt most semmiféle kiigazítást.

A módosítás egy része a jogalkotási szakzsargon alapján „kiegészítés”, egy része „elhagyás” egy része pedig „módosítás”. Ezek mögött pedig jórészt az áll, hogy a törvény eredeti megfogalmazásai számos ponton korlátozták a közel 20 végrehajtási rendelet eredeti szándékok szerinti megalkotását, illetve a szűkösre szabott előkészítő időszak során nem kezelt, és a végső szöveg alapján felmerülő anomáliák orvoslására is így kerülhetett sor.

Anélkül, hogy minden módosításon végig mennénk, megítélésünk szerint legfontosabbak a következők.

Kezdjük a közérdeklődés szempontjából legfontosabb módosításokkal, azokkal, amelyek az ESG beszámolóra kötelezetteket érinti. Komoly könnyebbséget jelent a magyarországi központú, leányvállalatokkal rendelkező vállalkozások számára az, hogy a módosítás alapján – hasonlóan a fenntarthatósági jelentésekhez – a Hatóságnak történő megfelelő bejelentés alapján a leányvállalatok mentesülnek a beszámolástól, amennyiben az anya a saját beszámolójában ezekre is kitér. További változás, hogy szűkül azoknak az információknak a köre is, amelyek alapján a vállalkozásokat nyilvántartásba veszik. Az ESG adatszolgáltatásról szóló 27.§-a több ponttal egészült ki, melyek közül ki kell emelni azt, hogy az adatszolgáltatás a beszámolón túl lehet a beszámoló mellékletét képező kérdőív is, illetve, hogy azok a vállalkozások, akik részére ESG adatszolgáltatást teljesítenek (pl. beszállítók), azok ezekről rendszeresen be kell számoljanak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának. És hogy majd pontosan milyen szabványok alapján kell a beszámolókat és mellékleteit előállítani, hogy melyik adatszolgáltatást kinek, mikor és hogyan kell teljesíteni, arra majd a végrehajtási rendeletek fognak bővebb információval szolgálni.

Az ESG szolgáltatókkal kapcsolatosan pontosításra került, hogy a törvény a szolgáltatóknak csak a Magyarország területén nyújtott szolgáltatásaira vonatkozik, és itt is leszűkült a nyilvántartáshoz adandó információk köre. Azt is ki kell emelni, hogy mivel a szolgáltatók részletes szabályozás tárgyai, ezért a törvény módosítása arról is rendelkezik, hogy a hatóság hogyan jár el azokkal szemben, akik jogosulatlanul nyújtanak a törvényben körülírt ESG szolgáltatásokat. Az ESG tanúsítóknál pontosítva lett, hogy ilyen tevékenységet csak jogi személy folytathat és új pontként bekerült, hogy nem lehet tanúsító az a jogi személy és kapcsolódó személye, aki egy ESG adatszolgáltatásra kötelezettnél két egymást követő évben tanácsadó volt és fordítva (és hasonló összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a trv. módosítása a minősítőkkel kapcsolatosan is). További változás, hogy a törvény VII fejezetének címe megváltozott: az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok helyett az ESG szoftverek címet viseli (és hasonlóan változott a szövegezés pl. az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló 42.§ -ban is). Fontos és a szolgáltatói kört kibővítő az a módosítás is, hogy az ESG szoftverek a nyilvántartáshoz nemcsak nemzeti, hanem európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal is rendelkezhetnek.

A törvénymódosítás számos ponton újra gombolja az ESG rendszer irányítását is. A Nemzetgazdasági Miniszter irányítása alatt álló Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szerepe megerősödött. Egyrészt a korábbiakhoz képest az Ügynökség szemléletformáló és tanácsadói szolgáltatásokat is biztosít külön támogatási programban meghatározott feltételek mellett és nemcsak a tanácsadókat, hanem az őket oktató intézmények tájékoztatását és képzését is szervezi.  Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy az MGÜ vezetője tagja lett mind a Nemzetgazdasági Miniszter által vezetett ESG Tanácsnak (melynek szintén tagja lett a Miniszterelnök politikai tanácsadója) valamint a SZTFH elnöke által vezetett Akkreditációs Bizottságnak is. Az SZTFH-ról szóló törvény módosításával együtt az ESG törvény módosítása rendelkezik az SZTFH ellenőrzési funkcióinak megerősítéséről is, többek között a helyszíni ellenőrzésről, a közigazgatási bírság kiszabásáról stb., valamint az SZTFH hatáskörébe tartozik a jogosulatlan szolgáltatók elleni eljárás is. Fontos változás az is, hogy a törvény mostantól arról is rendelkezik, hogy az akkreditált szolgáltatók esetében az akkreditált státusz három évre szól.

Összességében a módosítások jelentős része a piaci szereplők szempontjából ésszerű irányba mutat. Igaz sok múlik a várhatóan rövidesen megjelenő, a decemberi törvényben még 18, a mostani módosítás alapján több elemében pontosított tartalmú, illetve az előbbieket két további megalkotandó végrehajtási rendeletek finomszabályozásától.