Karbon a határon: mit hoz a CBAM az importőröknek?
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozási rendszere az elmúlt években látványosan átalakult. Míg a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit bővíti ki, addig a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) az importált áruk karbonintenzitásának kiegyenlítését célozza. Mindkettő közös jellemzője, hogy az Omnibus módosításcsomag finomhangolásokat vezet be annak érdekében, hogy a piaci szereplők gördülékenyebben tudjanak alkalmazkodni a szabályozáshoz.
2023-ban az Európai Unió egy új, mérföldkőnek számító szabályozást vezetett be: a CBAM szabályozást, amely az importált áruk karbonintenzitását hivatott kiegyenlíteni. A mechanizmus lényege, hogy a harmadik országokból érkező, szén-dioxid-intenzív termékek ne kerülhessenek előnyösebb helyzetbe pusztán azért, mert előállításuk kevésbé szigorú környezetvédelmi feltételek mellett zajlik. Ez tulajdonképpen egy határon alkalmazott karbonadó, amely biztosítja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) alkalmazott szén-dioxid ár a behozott árukra is érvényesüljön.
A CBAM jogi alapját az Európai Parlament és a Tanács 2023/956/EU rendelete, valamint a magyar 2023. évi CV. törvény adja. Az átmeneti időszak 2023. október 1-jén kezdődött, amelyben az importőröknek egyelőre csak adatgyűjtési és jelentéstételi kötelezettségeik vannak. A negyedéves CBAM-jelentésekben az importmennyiséget, a termeléshez kapcsolódó közvetlen és bizonyos esetekben közvetett szén-dioxid-kibocsátást, valamint az esetlegesen már más országban megfizetett karbonadót kell feltüntetni. A 2024. júliustól kötelezően alkalmazandó valós kibocsátási adatok nagy kihívást jelentenek az ellátási láncok szereplőinek, hiszen ehhez pontos beszállítói információkra van szükség.
A tényleges pénzügyi kötelezettség 2026. január 1-jétől indul: ettől kezdve csak az úgynevezett engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz birtokában lehet érintett termékeket behozni az EU-ba, és az importőröknek a termékeik karbonintenzitása alapján CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk.
A CBAM jelenleg hat ágazat importjára vonatkozik (cement, alumínium, műtrágyák, villamos energia, vas- és acél, hidrogén), bizonyos kivételekkel, és 2027–2030 között várhatóan kiterjesztik más szén-dioxid-intenzív szektorokra is.
Az uniós döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy a rendszer adminisztratív terhet ró az importőrökre, különösen a kisebb vállalkozásokra. Éppen ezért a CBAM kapcsán is érvényesülnek az Omnibus-módosítások, amelyek célja, hogy egyszerűbbé és kezelhetőbbé tegyék a rendszer bevezetését. Ezek közül a legfontosabbak: az évi 50 tonnás mentességi küszöb, amely mentesíti az alkalmi importőröket a teljes CBAM-eljárás alól; az átlagos, EU által meghatározott karbonintenzitási referenciaértékek alkalmazása 2027-től; valamint az első tanúsítvány-vásárlási kötelezettség és az első éves bevallás határidejének kitolása 2027-re. Ugyancsak változik a szankciórendszer: az adminisztratív hibákért enyhébb, arányosabb büntetések járnak majd.
A CBAM célja világos: megőrizni a tisztességes versenyt az európai piacon, és megakadályozni a karbon-szivárgást, vagyis a termelés áthelyezését kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályozású országokba. Bár az indulás adminisztratív kihívásokkal jár, hosszú távon a rendszer hozzájárul ahhoz, hogy az EU kibocsátáscsökkentési céljai a globális kereskedelemben is érvényesüljenek.
