Egy régi dilemma: Energetikai audit vagy ISO 50001?

10 évvel ezelőtt merült fel a kötelezett nagyvállalatoknál először az energetikai audit vagy ISO 50001 rendszer alkalmazására vonatkozó dilemma az akkor megjelent energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján. A törvény lehetőséget adott a kötelezett vállalatoknak, hogy döntsenek az energetikai audit vagy az ISO 50001 energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetése és tanúsítása mellett.

Számos érv és ellenérv született egyik-másik mellett, melyek alapján a cégek meghozták a döntésüket a kötelezettség teljesítésére.

A leggyakoribb érvek az energetikai audit mellett a 4 évenkénti esedékesség és az alacsonyabb költség, míg az ISO 50001 energiagazdálkodás irányítás rendszer mellett a rendszerszintű megközelítés, a folyamatos vezetői fókusz és fejlődési lehetőség, valamint a tanúsítvány meglétének pozitív megítélése volt. Az elmúlt 10 év alatt a cégek számos tapasztalatot szereztek az egyik vagy másik megoldásban.

Mind a jogszabályi előírások, mind a cégek működési környezete ez idő alatt folyamatosan változott, ami miatt célszerű lehet a korábbi döntést újra át gondolni, megvizsgálni.

1. Az energetikai auditot érintő jogszabályi változások 2025-ben:

• • Az energetikai auditra vonatkozó kötelezetti kör változása 2026.01.01-től:
    • A nagyvállalati kör helyett azon gazdálkodó szervezetek, amelynek a tárgyévet megelőző három évben az éves energiafogyasztásának átlaga az összes energiahordozót együttvéve meghaladja a 10 TJ-t.
    • Az új kötelezetti kör meghatározásával számos új cég válik kötelezetté, akiknek első alkalommal kell a kötelezettség teljesítésének módjáról dönteniük.

• • Új kötelezettség: Végrehajtási terv készítése és közzététele
    
    • Az energetikai auditokból származó ajánlások alapján konkrét és megvalósítható végrehajtási tervet kell kidolgozni.
    • A végrehajtási tervekről éves jelentést kell készíteni.
    • Az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig honlapon közzé kell tenni.

Az ISO 50001 tanúsítvány megléte továbbra is mentesít az energetikai audittól, valamint a végrehajtási terv készítésétől is.

2. A cégek működési környezetének megváltozása:

• • A növekvő energiaköltségek miatt az energiafelhasználásával kapcsolatos adatok gyűjtése, monitorozása szükségszerűvé vált.
  • Az energiahatékonyságot célzó beruházások előtérbe kerültek, pályázati- és egyéb lehetőségek jelentek meg.
  • Az ESG kötelezettség teljesítéséhez az energiagazdálkodással kapcsolatos adatok folyamatos és szisztematikus gyűjtése, riportálása az anyacég felé.
  • A dekarbonizációs stratégiának, a karbonlábnyom csökkentésnek kiemelt része a saját tevékenységgel kapcsolatos energiacsökkentési és energiahatékonysági intézkedések végrehajtása.

A cégek működési környezetét és jogszabályi kötelezettségeit figyelembe véve elengedhetetlenné válik az energiagazdálkodás üzletmenetbe történő beépítése és stratégiai szintű kezelése. Az új szabályozási szempontok és a vállalati igények egyre inkább az ISO 50001 rendszer bevezetésének irányába billenthetik az energetikai audit vs. ISO 50001 döntési dilemmát.